A lehetséges egészségügyi hatásokról!

A hivatalos vélemények szerint ilyenek nincsenek is. Hangsúlyozzuk, hogy az élelmiszerekben csak hivatalosan engedélyezett, a (állat)kísérleti szakaszban ártalmatlannak bizonyult adalékok fordulhatnak elő! Felhasználásukat szabványokban rögzített, mennyiségi korlátok szabályozzák!

Tehát csupán elméleti, lehetséges egészségkárosításokról lehet beszélni, mert egy adalék szervezetre gyakorolt hatása kiszámíthatatlan.

• Hiszen az akut tünetek az egyes emberek egyéni érzékenysége (allergiára való hajlama) mellett is több tényező eredőjeként jelentkezik.
• Már a szervezetbe bekerült sokféle tápanyag egymásra gyakorolt hatása is vitatott (szakácsművészet?).
• Az élelmiszerek számtalan szermaradványt, környezeti eredetű szennyeződéseket hoznak be magukkal. (Lásd: Falurádió febr.16.-i adása a nehézfémtartalmú külföldi műtrágyákról!)
• Esélyeinket tovább rontja, ha a feltálalt hús gazdiját hormonkezelték, vagy a köret alapanyaga egy kicsit génmanipulált, egy kicsit sugárkezelt.
• Mindezekhez társulnak a külső környezeti ártalmak és az életviteli problémák.

Ebben a kérdésben (a termelés koncentrálása, a multik ellenőrizhetetlen termeltetési-forgalmazási rendszere) okozta nagy jövés-menésben, maga az EU sem tudott hatékony élelmiszer ellenőrző rendszert kiépíteni. Az élelmiszeripari kémia fejlődése, a nagyüzemi alapanyag termelés, a hormonkészítmények, az ipari tápok és génmanipulátorok megjelenése, a feldolgozási hulladékok turizmusa előre kódolták a brit kergemarhahúsban, a dioxinos német, a madárinfluenzás honkongi csirkében, a vegyszeres belga kólákban, a génmanipulált amerikai termékekben, a toxinos brazil paprikában, a rovarírtós román étolajban, az antibiotikumos kínai mézben (a sor folytatható) testet öltött botrányokat.

Sorozatunkat nem a szakemberek izgatására szántuk. Célunk a tudatos fogyasztói réteg tájékoztatása, segítségül az ételallergiában szenvedőknek "kinyomozni", hogy mely termékek fogyasztását ajánlatos mellőzniük, a még nem allergiásoknak pedig eligazítás az egészséges táplálkozáshoz.

(Forrás: Ökológiai stúdió, Győr)

Békési István
White Club

A sorozat korábbi írásai:

eledel-E? - 2. rész
eledel-E ?