György kinek édesapja II. Lóránd, Gömör vármegye főispánja volt, ki sok harcot vívott a birtokaira betörő Griska csapatatival. Griska Cserke várát később elfoglalta, amit csak Hunyadi Mátyás fogalt vissza 1460-ban, és adta vissza Lórántfy Györgynek.

A család közel félszáz tagjáról kevés adatunk maradt; azt tudjuk, hogy I. László ágából származó Miklós 1505-ben a rákosi országgyűlésen Gömör vármegye követe, IV. János 1580-ban Gömör és Zemlén megye alispánja. III. László nevét 1571-1578-ban említik, ki Szadváráról követként járt Bebek császári tábornokhoz, Lórántfy Mihály, ki tekintélyes dúsgazdag úr volt, 1611-ben Thurzó György nádorral Tokajban béketanácskozásokon vett részt, s a sárospataki református iskolának egyik főalapítója.volt. A továbbiakban csupán még két nevet említünk meg.

Zsuzsanna, ki 1616-ban Rákóczi Györgynek elébb Borsod vármegye főispánja, majd Erdély fejedelmének neje, s vele hozományként szállott Sárospatak a nagy nevű Rákóczi házra. “Lorántfy Zsuzsannát pedig nem csak a sárospataki ref. collegium tiszteli, mint iskolája egyik fő megalapítóját, de a magyar történelemben is legszebb emlékű honleányai között, mint a női erények egyik legnagyobb példáját mutatja föl” írja róla Nagy Iván Magyarország családai című lexikonában. (L.- Ö. 170 p.) A Rákóczy birtoktok kezelése mellett nagy gondot fordított a sárospataki kollégium fejlesztésére. Kitűnő tanárokkal népesítette be. Ösztöndíjjakkal segítette a diákokat, hogy a holland és angol egyetemeken tanuljanak, s a teológiai továbbképzésre ösztönözte őket. Nemcsak a sárospataki kollégiumot, de a nagyváradi, debreceni, kolozsvári és gyulafehérvári református főiskolákat is hathatós támogatásban részesítette, melynek szép példája volt, hogy rendelkezésükre bocsátotta a sárospataki családi és a gyulafehérvári fejedelmi nyomdát. A református teológiai írókat szívesen fogadta házánál, s nagy kedvvel vett részt a teológiai vitákban. Könyvet is írt, melynek címe: Móses és a Propheták. 1641-ben jelent meg Gyulafehérvárott. E könyv nem egyéb, mint egyszerű antológia: szentírásbeli helyek, egybeállítva a református vallás 45 hitágazatának “győzhetetlen igazságtételei”-vel. Ebből eredően a jezsuitákkal vitába keveredett s Rákóczi a felesége durva megsértésével vádoltatván, panasszal élt III. Ferdinándnál. A per azonban minden eredmény nélkül zárult le. Zsuzsanna rendkívüli szervező képessége megmutatkozott akkor, midőn férje a felső magyarországi hadjáratban volt 1644-45-ben. Ekkor a kormányzást György fia vitte s Ő fogadta a csapatokat, azokat férje után küldte, gondoskodott a várak felügyeletéről, az Erdélybe küldött foglyok ellátásáról, a hadak pontos fizetéséről. Férje 1648-ban bekövetkezett halála után fiával Sárospatakra vonult vissza és élete alkonyán majdnem kizárólag jótékonyságnak szentelte életét. Elhunyt 1660. április 18-án.
Mária, Zsuzsanna nővére, ki Apafy Istvának férje volt, 1681. április 29-én, 61 éves korában halt meg, s halálával a “Lórántfy nevet sírba vitte.”

VÁROSUNK GYOMAENDRŐD