A 2002. szeptemberében megrendezett Civiliáda legnagyobb hatású, és várakozást kiváltó bejelentése a Civil Alap létrehozása volt. A szakmai műhelymunkában és a civilekkel folytatott párbeszédben kiforrott javaslat más törvénytervezet formáját öltötte, amelyről elsőként a SANSZ olvasóit tájékoztatta Bódi György a MEH Civil kapcsolatok főosztályának vezetője.

A költségvetési törvény 47 különböző rovaton közel 150 milliárd költségvetési forrást biztosít a nonprofit szektornak. Ehhez jön még az 1%-os felajánlásokból érkező pénz. A szervezetek működési feltételeinek biztosítására azonban közvetlenül az Országgyűlés által létrehozott pár száz millió forint szolgált A Civil Alapprogram erre a célra előirányzott közel hat milliárd forint elosztásához biztosít keretet.

A statisztikai adatok jól mutatják, hogy milyen helyen van szükség erre az Alapra. A szektor 600 milliárdot kitevő éves bevételeinek közel 40 %-a 2002-ben nem a klasszikus civil szervezetekhez került. A támogatások többsége olyan, programok megvalósításához kapcsolódó egyedi támogatás, amelyik nem biztosítja a folyamatos alapműködést. A támogatási formák közül hiányzott az a kormányzati ciklusokon átívelő, átlátható, a szektor függetlenségét tiszteletbe tartó, az elosztásban az érintett szervezetek részvételét biztosító forma, amelyet most a Civil Alapprogram kíván megvalósítani.

A Civil Alapprogramra vonatkozó törvénytervezet legfontosabb elemei a következők:

● Az Alap elvi irányítását az Alapprogram Tanácsa látja el, amelyben biztosítva lesz a civilek többségi számaránya. A szakmai kollégiumok pedig csak akkor hozhatók létre, ha a Tanács teljes létszámmal működik.

● Az Alapprogramnak mindig biztos forrásokkal kell rendelkeznie. Ennek meghatározásában a személyi jövedelemadó 1%-ának fel nem ajánlott része jelenti a kiindulási alapot, amelyhez további források járulnak, és lehetőség lesz pénzbeli adományok befogadására is.

● A támogatáshoz való hozzájutás alapvető formája a pályázat. Lehet vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatásokhoz is jutni

● Mindenek előtt áll azonban az átláthatóság szigorú alapelve, amely a döntéshozataltól a felhasználásig teljes nyilvánosságot követel meg. A tervek szerint a döntéshozó testületekben való részvételt szigorú összeférhetetlenségi szabályoknak rendelik alá.

A Civil Alapprogram megvalósulásának további feltételei is vannak. Ilyen például az országos civil érdekképviselet létrejötte, amelyik jogosult a testületekbe civil képviselőket delegálni. A pénzügyi fedezet a 2003. évben a költségvetés általános tartalékából biztosítva van. Az Alap közbeszerzési eljárásban választja ki azt az alapkezelőt, amelyik gondoskodik a pályázatok törvényes és szakszerű lebonyolításáról.

A tervezet készítői arra törekedtek, hogy e törvényjavaslatban tisztázzanak néhány olyan fogalmat, amelyek a civil szférában eddig többféle értelmezésben szerepeltek.

A tervezet kifejezés azt is jelenti, hogy a MEH Civil Kapcsolatok Főosztálya ill. az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottsága örömmel fogad minden hasznos észrevételt, javaslatot.