 Orosz zeneszerző, 1844. március 6-án született Tyihvinben, az orosz ötök egyik tagja. Részben az "Ötök" hatására, részben született demokratizmusából eredően Rimszkij Korszakov szívébe zárta az orosz népzenét. Gyűjtötte és harmonizálta azt, nincs még egy orosz művész, akinek életműve ilyen mélyen a népi hagyományokból eredne.
(Az Ötök csoportja Oroszországban egy zenei szárny, amely az orosz nemzeti művészet megteremtéséért harcolt. Tagjai: Milij Balakirev, Cezar Kjui, Rimszkij-Korszakov, Alexander Borogyin, Mogyeszt Muszorgszkij.)
Rimszkij-Korszakov zenei tehetsége korán kiderült, 1850-től rendszeresen tanult zongorázni, 1855-től már komponálással is foglalkozott. 1856-ban a család beíratta pétervári kadétiskolába, tengerésztiszti pályára szánták. 1862-ben fejezte be a Tengerészeti Akadémiát. A tiszti rang megszerzése érdekében évekig tartó fölkörüli hajóútra indult. Járt Angliában, Észak-Amerikában (New York, Niagara), Dél-Amerikában (Rio de Janeiro). Életrajzírói kivétel nélkül megemlítik e hosszú út Rimszkij-Korszakov stílusára és szemléletére tett döntő hatását: ebben az időszakban fejlődött ki páratlan színérzékenysége, színhallása, az egzotikum iránti affinitása, mely később többek között egzotikus témáiban és briliáns hangszerelésében jutottak kifejezésre. 1865-ben tért vissza Pétervárra. 1871-től a szentpétervári konzervatórium tanára, hangversenyek vezetője volt.
1875-ben népdalgyűjteményt állított össze. A népdallal való elmélyült munka hatása a "Májusi éj" (Gogol meséje alapján) és a "Hópelyhecske" (Osztovszkij darabja alapján) című operákban jelentkezett.
1883-ban, Muszorgszkij halála után két évvel, befejezte a Hovanscsina átdolgozását. Beljajevvel együttműködve 1886-tól beindítják az Orosz Szimfonikus Koncerteket. 1889-ben, Péterváron bemutatják a Nibelung-tetralógiát.
1900-ban újabb operája készült el: Mese Szaltán cárról Ezután évente egy opera ír. Servilia, A halhatatlan Kascsej, a Vajda, Legenda a láthatatlan Kityezs városáról, Aranykakas. Elkezdi "Hangszereléstan" című könyvét. 1908-ban óriási sikert aratott az általa készített Borisz Godunov párizsi bemutatója. Június 8-án egy sokadik szívroham után halt meg.
Művei
Alkotómunkája súlypontját 15 operája képezi: Hópelyhecske, Szadko, Mese a Szaltán cárról, Az aranykakas,
Sok értékes szimfonikus művet is alkotott, melyek közül a "Spanyol capriccio" és a "Nagyorosz Húsvét" vált világszerte népszerűvé.
|
