Röviden a világnapról

Hivatalos bevezetésére Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletet adott ki, amely szerint e napon eper- vagy más gyümölcsfákat kellett ültetni, illetve öntözni és meg kellett emlékezni a hasznos madarakról.
A huszadik század első felében minden májusban sor is került erre a programra. A második világháború után sokat vesztett népszerűségéből, de a kilencvenes években ismét egyre többen ünneplik meg.
1996 óta kormányrendelet alapján a Madarak és fák napját május 10-én ünnepli az ország.

És amit a madarakról tudni érdemes:

Tudnunk kell, ha a madarakra gondolunk, hogy nem csak repülnek, hanem szárazföldön és vízen is éppoly jól közlekednek. Legjellemzőbb helyváltoztató mozgásaik a járás, a futás, az úszás és a repülés. Ezek közül, legtöbb esetben, nem marad meg az összes képesség, mint például a struccoknál sem.

A repüléshez felhajtóerőre van szükség, felhajtóerő pedig csak akkor keletkezik, ha vagy a madár mozog a levegőben, vagy a levegő mozog a madár körül. Utóbbi esetben, ha a madár szembeáll a széliránnyal, akkor Bernoulli- törvénye alapján a szárny felső oldalán szívóhatás, alsó oldalán pedig tolónyomás keletkezik. Ez azért van, mert a szárny felső oldala hosszabb, ezért itt ugyanannyi idő alatt több utat kell megtennie az áramló levegőnek, mint az alsó oldalon. Így az áramló levegő sebessége nagyobb lesz, míg a nyomás kisebb. Tehát a szárny feletti szívóhatás és a szárny alatti tolónyomás együttesen hozza létre a felhajtóerőt. .

 Repülési módok

            A törzsfejlődés során minden madárfajnak kialakult a számára legkedvezőbb repülési forma. Ezek a formák az életkörülményekhez alkalmazkodtak.

            Kialakult két nagy csoport: a mozdulatlan szárnyú repülés és az evezőszárnyú repülés.

A mozdulatlan szárnyú repülés legegyszerűbb formája a siklórepülés. Ez mindig ereszkedéssel jár. A madár célja az, hogy egy adott magasságból a lehető legmesszebbre tudjon siklani. Ehhez az kell, hogy ereszkedési sebessége a lehető legkisebb legyen. Ezt pedig minimális felületi terheléssel, a szárnyfelület növelésével, valamint a szárnykarcsúság növelésével éri el. Emellett persze a megfelelő szárnyállásszög beállítása is fontos.

            A mozdulatlan szárnyú repülés másik fajtája a vitorlázás. Ez nem más, mint siklórepülés felfelé áramló levegőben.

Másik csoportja a repülési módoknak az evezőszárnyú repülés, ahol a madár saját izomerejéből, aktív szárnymozgatással repül. Egyik fajtája a távolsági repülés. Ekkor a madár két mozdulatot végez a szárnyával le és fel csap. Másik fajtája a helyben repülés, amin belül szintén megkülönböztetünk két formát: a szitálást (pl.: vércsék) és a forgószárnyú repülést (pl.: kolibri). Szitáláskor a vércse szembefordul a széllel és szárnyaival olyan gyorsan verdes, mint ahogy a szél fúj, így tud egyhelyben maradni. A kolibri szárnya egészen speciálisan működik. Forgatása során szárnya állandóan nyújtva van, s úgy evez velük előre hátra a levegőben, hogy hol az alsó, hol a felső szárnyfelületen keletkezik felhajtóerő. A zuhanórepülés szintén ebbe a csoportba tartozik. A sólyomfélék repülési módja, a zsákmány gyors megragadása érdekében szárnyukat testük mellé szorítva zuhannak.

 Ami a repülést elősegíti

  - Légzsákok: tudjuk, hogy a levegőben való könnyed mozgásukat fajsúlyuk csökkenésével érik el, ebben pedig a madártüdőhöz kapcsolódó légzsákok segítenek. A légzsákok azonban, nemcsak a fajsúly csökkenését idézik elő, hanem a repülés izommunkája során keletkezett hőt is átveszik, és leadják a külvilágnak. Ezáltal a test hőszabályozásában is szerepet vállalnak.

- Csontozat: a madaraknál a repülő életmódhoz alkalmazkodott a csontozat is. Mivel repülés közben nem cipelhet fölösleges terhet, csontjai belsejét nem velő tölti ki, mint az emlősöknél, hanem levegő. Ezekben a lemezes szerkezetű  csöves csontokban minimális  a csontanyag, s mivel levegővel teltek, nagyon könnyűek. A járomcsont kivételével valamennyi csont levegővel telt.

A madarakat a következő osztályokba soroljuk:

1. búvár alkatúak pl.: sarki búvár
2. vöcsök alkatúak pl.: búbos vöcsök
3. viharmadár alkatúak pl.: villás viharfecske
4. gödény alkatúak pl.: kárókatona
5. gólya alkatúak pl: vörös gém, daru, fehér gólya
6. flamingó alkatúak pl.: flamingó
7. lúd alkatúak pl.: hattyúk, vadludak, récék
8. sólyom alkatúak pl..keselyűk, héják, kányák, ölyvek, karvaly, sasok, sólymok, vércsék
9. tyúk alkatúak pl.. fajdok, fácánok
10. daru alkatúak pl.: túzok,
11. lilr alkatúak pl.: sirályok, lilék, szalonkák
12. galamb alkatúak pl.: balkáni gerle,kék galamb
13. kakukk alkatúak pl.:kakukk
14. bagoly alkatúak pl.: gyöngybagoly, kuvik
15. lappantyú alkatúak pl.: egyiptomi lappantyú
16. sarlósfecske alkatúak pl.:sarlósfecske
17. szalakóta alkatúak pl.: jégmadár, gyurgyalag, búbos banka
18. harkály alkatúak pl.: fekete harkály, nagy fakopáncs
19. énekesmadár alkatúak pl.: búbos pacsirta, parti fecske, sárgarigó, szajkó, szarka, vetési varjú, csóka, holló, cinegék, házi veréb

írta: Lulu