Békés városában is bemutatja a Magyar Állami Népi Együttes Táncos magyarok című folklórműsorát.
Az előadás helyszíne: Békés Város Művelődési Központ Színházterme
Időopntja: 2004. 06. 30. 19:00 óra
A honfoglalás kori regöléstől, legősibb népszokásunktól az 1970-es évek táncházmozgalmi korszakáig ívelő izgalmas kultúrtörténeti barangolás során életre kel előttünk a régi magyar élet, a színes história, de nem a történelemkönyvek lőporszagú világán keresztül, hanem az egykori társas együttlétek, mulatságok szavak nélkül is beszédes képein át.
A középkori városok táncban, zenében gazdag mindennapjai, a végvári vitézek pompás hadi táncai, a főúri udvarok báltermeinek hangulata, a kuruc tábortüzek vad mulatságainak jelenetei a kosztümös kalandfilmeknél is hatásosabban keltenek olyan érzetet, mintha egyenesen a magyar múlt mély kútjába pottyantunk volna bele.
A Táncos magyarok nem csak a millennium évének és nem csak az értőknek szól. Jelentősége abban áll, hogy a letűnt idők krónikása, a tánc által megcsodálhatjuk a régi életet, megtapinthatjuk a népművészetben a történelmet.
Az alkotók hatalmas folklorisztikai anyagból párolták le azt az esszenciát, amiről mindenkinek tudnia kell, hogy magyar.
I. rész
Műsorunk a magyar tánchagyomány születésének és továbbélésének útját járja be. Az első részben eredeti környezetében, korhű viseletekben idézzük fel történelmi táncainkat.
1. REGÖLÉS
Az ősi időket mongol hősi ének dallamán énekelt Arany János költemény idézi fel: "Száll az ének szájról szájra...". Ebből bontakozik ki egyik legősibb, ma is élő népszokásunk, a regölés. A homályos múlt képei a középkori keresztény világ zenéjében oldódnak fel.
2. DALIÁS IDŐK - Udvari Mulatság
Vonuló, kapuzó, kígyózva járt füzértánc után branle-karakterű vegyes körtánc és sövénytánc következik.
3. "AZ JÓ HÍRÉRT, NÉVÉRT" - A fejedelem tánca
A törökdúlásból kimaradt Erdély művészetpártoló fejedelmi udvarai nemcsak Magyarország, hanem Európa legkeletibb szegletét jelentették ebben a korban is. "A fejedelem tánca" szertartásos, csalogatós, udvarló, kézmozdulataival a madarakat utánozza. A korszak legújabb divatjának, a később uralkodóvá váló páros táncok hírnöke.
- Hajdútánc
A heroikus küzdelem jellemző katonatáncát, a hajdútáncot a külföldi utazók közös magyar táncnak tartották. Szóló, csoportos, párbajszerű formáiban az egész Kárpát-medencében elterjedt, s máig mély nyomokat hagyott az itt élő valamennyi etnikum (szlovák, román, cigány, magyar stb.) eszközös táncaiban.
4. ZENEKARI SZÁM
5. REFORMKORI BÁL
A XIX. Század végére kialakuló új, nemzeti táncstílus, amelynek fő táncát, a magyar csárdást a záróképben megelevenedő reformkori nemesi bál idézi elő.
II. rész
A második részben a történeti leírásokból ismert táncok megváltozott, immár paraszti közegből viharzanak elénk, hogy a legújabb idők divatja szerint a városi fiatalok táncházaiban éledjenek újjá.
1. ÜGYESKEDŐK
A Kárpát-medence táncainak különleges és érdekes színfoltjai az eszközös, illetve a nagy táncos tudást, már-már akrobatikus ügyességet igénylő férfi táncok. Ezek legizgalmasabbjainak sorozata a kompozíció.
2. ZENEKARI SZÁM
3. TÁNCOK A KIS-KÜKÜLLŐK MENTÉRŐL
Ez a vidék régtől fogva vegyes lakosságú. Magyarok, románok, cigányok "Régen volt, soká lesz" közös mulatságát mutatja be a kompozíció.
4. DOROMBTÁNC
Sokszor előfordult, hogy a táncolni vágyóknak nem sikerült zenekart keríteniük. Ilyenkor egyszerűbb hangszerek is jó szolgálatot tehettek, mint az ősi doromb, melynek kíséretével egy virtuóz tapsos-táncot láthatunk.
5. AZ ÉN SZÍVEM JÁTSZIK
A régvolt ősök mozdulatait, artikulált szép szerelemvágyó gesztusai fonódnak össze a mai fiatalság lobbanó, dübörgő indulataival, az egymás szíve körül repdeső mindenkori lányok és fiúk életigenlő lángolásában. Ezért dobog a tánc, szól az ének évezredek óta, ezért rikoltja a költő Nagy László is: "Az én szívem játszik, ingemen átlátszik, másik szívvel tündérkedik hajnalhasadásig."
6. TÁNCHÁZI KÉPEK
A huszadik század végének Táncház mozgalmai nyomán a néphagyomány városi környezetben kelt új életre. A 70-es évek táncházi hangulatát József Attila, Weöres Sándor és Nagy László szövegére született énekes versek idézik fel.
"A néphagyomány nem töltötte be rendeltetését azzal, hogy a nép zeneéletét ellátta. Köze van még az élethez, a mindnyájunk mai életéhez... Eljön az idő, mikor a művelt réteg a néptől átvett hagyományt új, művészi formába öntve újra átadhatja nemzeti közösségnek, a nemzetté vált népnek."(Kodály Zoltán)
Zene:
Csík János
Sebő Ferenc
Orbán László
Vavrinecz András
Szaktanácsadó: Dr. Pesovár Ernő Kossuth-díjas
Koreográfia:
Juhász Zsolt
Mihályi Gábor
Szappanos Tamás
Varga Zoltán
Végső Miklós
A műsorban közreműködnek:
a Magyar Állami Népi Együttes tánckara, cigányzenekara, a Galga és a Major zenekarok
Fotó: Kanyó Béla, Korniss Péter
Grafika: Barcsik Géza
Letölthető videórészlet 1. (3,4 MB)