Szent Jakab hava - Oroszlán Hava – Nyár hó
Ha Szent Jakab képe vidám,
lesz gyümölcs rogyásig a fán.
Július az aratás hónapja, megyénkben is megkezdődtek az aratások. Régen az aratást kalapemeléssel, imádsággal, fohászkodással kezdték. A munkánál használatos eszközeiket a templomkertben gyűjtötték össze, ahol a pap megszentelte.
Az aratók a búzatábla szélén letérdeltek, keresztet vetettek, tették mindezt a jó betakarítás reményében. (Lehet, hogy ma e szertartások miatt van mindig sok baj a terméssel. Ha sok eső esik az a baj, ha kevés, akkor meg az. Már csak az ima segíthet!)
A legtöbb hagyomány az aratás végéhez kapcsolódott. Egy talpalatnyi gabonát aratatlanul hagytak, hogy jövőre is jó termés legyen, és jusson az ég madarainak is. (Ki gondol ma erre?)
Az utolsó kévéből készítették az aratókoszorút, amit a gazdának váltság ellenében nyújtottak át. Az aratókoszorú formáját illetően lehetett: koszorú, korona, csiga alakú.
A gazda az ajándék aratókoszorút a mestergerendára akasztotta, jelezve a munka végeztét, majd tavasszal a koszorúból kimorzsolt szemeket a vetendők közé keverték, a jó termés reményében.
Mire szabad vadászni júliusban: őzbak - vaddisznó koca - vetési varjú fészektelepeken is.
Júliusi jeles napok
Július 2. Sarlós Boldogasszony napja.
Boldogasszony a várandós édesanyák, a szegények, a betegek oltalmazója.
A magyar néphagyomány az aratás kezdőnapjaként tartotta számon.
Július 20. - Illés napja
Illés az Ószövetség legnagyobb prófétája, akit Éliás néven is ismernek. Illés, aki Áháv király uralkodása idején fellépett a bálványimádás ellen, a bálványt tisztelő király bosszúja elől bujdosni kényszerült, és ebben az időben, csodálatos módon, egy holló táplálta. A király bálványimádása miatt, Isten többéves pusztító szárazságot bocsátott az országra, s csak Illés könyörgésére adott esőt. Illést az Isten tüzes lovak vontatta tüzes szekéren magához ragadta az égbe, innen ered az, hogy egyes helyeken Illés szekerének nevezik a Göncölszekeret. Népi hagyomány szerint Illés, az Isten megbízatása alapján, rendet csinált az égben, ledobálva onnan a méltatlanná vált kevély angyalokat, és azóta is villámokat szór a rossz angyalokra és gonosz emberekre. A néphit szerint Illés küldi a nagy nyári zivatarokat, különösen neve napja táján, ezért e napon általában nem arattak. Sok mondás kapcsolódik ehhez a naphoz: "Illés hordókat gurigáz az égben", azaz dörög az ég, vagy, "Illés most is a sátánnal csatázik".
Munkatilalom napja, a villámcsapástól való félelem miatt.
Július 22. - Mária Magdolna napja
Mária Magdolna ünnepének tartják, aki megtért a bűnös életből az evangéliumi történet szerint. Mária Magdolna hosszú hajával Krisztus lábát törölgette, így a néphagyományban szokás volt a kislányok hajából keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön.
A bűnbánók, a foglyok, az eltévelyedettek, az asszonyok, fodrászok, kertészek, kádárok, szőlészek, borkereskedők patrónája. Megvéd a szembetegségektől, a pestistől, a féregtől, és a szőlőt pusztító zivataroktól.
Július 25. - Jakab napja
A szőlőtermesztők szerint e napon abbahagyja a szőlő a növekedést, édesedni kezd. Időjósló nap: a délelőtti időjárás a karácsonyi, a délutáni a karácsony utáni időjárást mutatja meg. Ha sok a gomolyfelhő, akkor sok és nagy hóra kell számítani a télen. Ha igen fényes a nap, nagy hideg lesz, ha esik az eső, hideg lesz, ha süt a nap és esik, jó idő lesz.
Jakab az első apostolok egyike. Eredetileg ő is halász volt.
Utasemberek, búcsújárók, hajósok védőszentje.
Júlis 26. - Anna napja
Anna volt Szűz Mária édesanyja, tehát Jézus nagyanyja, hozzá fohászkodtak gyermekáldásért az asszonyok. A Kedd asszonyaként is emlegetik, mert a keddi napot neki szentelik.
Anna-nap hajnala már nem oly meleg, ezért azt szokták mondani: "Anna asszony reggelre már hűvös, ne játssz vele!" Nagy eső szokott esni e napon.
Kapcsolódó írásaink:
Július 15-én született a híres holland festő Rembrandt
Ezen a napon született 1884-ben Modigliani
Július 01-én született Semmelweis Ignác
