- biztonság, tervezhetőség, kiszámíthatóság - 

Költségvetési önállóság, visszakapott függetlenség

A Nemzeti Kulturális Alap 1993-ban jelentős szellemi erők összefogásával jött létre elkülönített állami pénzalap státusszal, amely biztosította költségvetési önállóságát. A független alapként való működtetés célja az volt, hogy a pályázati rendszer tartson „karnyújtásnyi” távolságot az államtól, azaz ne függjön a költségvetés pillanatnyi állapotától.

A kulturális járulékbevételeket elosztó NKA az évek során a kultúra finanszírozás meghatározó elemévé vált. 1999-ben az akkori kormány megszüntette az NKA pénzügyi önállóságát és azt Nemzeti Kulturális Alapprogram címen a kulturális tárca költségvetése alá rendelte. A 2006. január elsejével életbe lépett tör-vénymódosításnak köszönhetően az NKA visszaalakult elkülönített állami pénzalappá, amely 2006-ban 10,1 milliárd Ft-ból gazdálkodik.

Melyek az Alap előnyei?

Az NKA törvényben is garantált függetlenségét elkülönített állami pénzalapként sokkal hatékonyabban tudja őrizni a különböző adminisztrációs befolyásokkal szemben. A költségvetési fejezetként való működés folyamatos nehézségeket jelentett a pályáztatás megtervezésében, a támogatások folyamatos folyósításában és a hosszabb távú programok kijelölésében. Önálló alapként az NKA nagyobb pénzügyi és működési biztonságot élvez, hiszen nagyobb a függetlensége az éves költségvetéstől, nincs kitéve a kormányváltások és az éves költségvetési viták hatásának, és nem érinti egy esetleges maradványképzés sem. Az Alap bevétele és évvégi maradványa ugyanis nem vonható el. Ugyanakkor továbbra is megmarad annak lehetősége, hogy a kulturális járulék-bevételek mellett a központi költségvetésből is átvegyen pénzeszközöket. Egyszerűsödik az adminisztráció is, ami a kincstári eljárások miatt eddig lassabb és bonyolultabb volt.

Rugalmasabb finanszírozási rendszer

A társadalmasított pályáztatási és kuratóriumi rendszer alapvetően nem változik. Alapként azonban az NKA az eddiginél hosszabb távú, akár 3 éven átívelő programokra is vállalhat kötelezettséget. Ez segíti a tervezhetőséget, hiszen a naptári-költségvetési év nem feltétlenül esik egybe az egyes művészeti ágakra jellemző (pl. színházi) évadokkal. Lehetővé teszi ugyanakkor művészek fellépéseinek több évre előre történő lekötését is, ami a fesztiválszervezők munkáját teszi kiszá-míthatóbbá. Lehetőség lesz a pályázati célhoz legjobban igazodó finanszírozási forma (elő, utó vagy vegyes finanszírozás) alkalmazására, ill. visszatérítendő, vissza nem térítendő, vagy vegyes támogatás folyósítására, továbbá pénzbeli vagy természetbeni juttatás biztosítására.

Összeférhetetlenség

Ne azok kapják a pénzt, akik osztják

A törvénymódosítás egyik legfontosabb célja volt a kollégiumi döntések és a pályázatok elbírálásának tisztasága, támadhatatlansága és átláthatósága. Ezért most törvényi szinten és a korábbinál szigorúbban szabályozzák a kurátorok összeférhetetlenségét. A kiadók hosszabb távú projektjeinek is kedvez a több évre vállalható pénzügyi kötelezettség.

Ennek megfelelően:

• A kollégium döntéseiben nem vehet részt a Bizottság elnöke és tagja.

• A Bizottság elnöke és tagjai, a kollégium vezetője és tagja nem vehetnek részt olyan szervezetek támogatási igényeinek elbírálásában, amelyben mint tagok, tulajdonosok, vezető tisztségviselők illetve felügyelő bizottsági tagok érintettek, továbbá ha a döntés következtében akár közvetve is vagyoni előnyben részesülnének.

• A Bizottság elnökének és tagjainak, a kollégium vezetőinek és tagjainak, valamint ezek közeli hozzátartozóinak pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

• A Bizottság elnöke és tagja, a kollégium vezetője és tagja nem vehet részt olyan pályázat el-bírálásában, amelynek megítélésénél tőle elfogulatlan állásfoglalás nem várható.

Pályázati könnyítések

Az NKA számos pályázóbarát intézkedést vezet be:

• On-line pályáztatási rendszer beindítása – gyorsabb, olcsóbb, kényelmesebb.

• Felgyorsul és egyszerűsödik a döntéshozatali folyamat: a jelenlegi 100-120 napos lebonyolítási idő 70-80 napra rövidül.

• A pályázók a jövőben mentesülnek a köztartozás-igazolás beszerzése alól.

• Az NKA minden év utolsó negyedében megalkotja és nyilvánosságra hozza a következő év teljes pályázati naptárát, tematikusan és időrendben. Ez igazodik majd az adott művészeti ág sajátosságaihoz.

A kurátorok

A kuratóriumi rendszer alapvetően nem változik. A Bizottság létszáma 12 főről 10 főre csökken, míg a kurátorok összlétszáma 14 fővel csökken.

Az egyes szakmai kollégiumokba az érintett országos szakmai és társadalmi szervezetek a tagok 50%-át delegálják, míg a további 50%-ot a miniszter nevezi ki. A kollégiumi tagok mandátuma 4 évre szól. A 132 kurátorból  a 2006. január 10-i tisztújítási ceremónián 23 új kurátor veheti át megbízását. A kurátorok az NKA 16 állandó szakmai kollé-giumában vállalnak szerepet.

az NKÖM sajtóanyaga