CSABANET - Békés Megye Kulturális Portálja - ARCHÍVUM

vígjáték - 98 perc

Még mindig felkapja az ember a fejét a hír hallatán, ha egy új Woody Allen-film kerül a mozikba. A következő mozdulat azonban egy lemondó legyintés, majd egy szomorú sóhajtás. Aztán a kíváncsiság csak elhajt minket a jegypénztárig, és egy negyedóráig még talán reménykedünk is.

Bizakodunk, hogy a Mester majd most megmutatja! Ez a film lesz az, amelyik újra meggyőz, hosszú éveken át tartó rajongásunk nem volt alaptalan. Minden alkotónak lehetnek kevésbé termékeny időszakai, no, de ez az új már biztos a visszatérést sejtető új remek lesz. De mintha hiába várnánk. A Jade skorpió átka még mindig nem az a film.

Az idősödő mester legutóbbi munkája természetesen New Yorkban játszódik. A negyvenes években járunk Woody Allen ezúttal egy profi biztosítási nyomozót alakít, aki minden csalást leleplez. Rettenetes új kolléganő érkezik Betty Ann (Helen Hunt) személyében: rendezkedik, irányít, modernizál, racionalizál. Egy céges bulin egy mágus a színpadon hipnotizálja mindkettőjüket. Ettől a naptól kezdve CW nappal egy ékszerrablás-sorozatot próbál felgöngyölíteni, anélkül hogy emlékezne arra, éjszakánként ő maga követi el a bűntényeket. A hipnózis mellékhatásaként a két főszereplő sajnálatos módon időnként, bizonyos jelszó hatására halálosan egymásba szeret, és természetesen ők ébren minderről mit sem tudnak.

Mese habbal. Amin jó lenne nevetni. Mit nevetni, önfeledten rázkódni, a hasunkat fogni, a könnyünket törölgetni. Ehelyett elnézően mosolygunk. Allennek egyre kevésbé áll jól a csetlő-botló szívtipró szerepe, főleg ilyen bombanők mellett, mint Charlize Theron és Helen Hunt. Hiányoznak a dramaturgiai bravúrok, a sziporkák a dialógusokból, a spiritusz a karakterekből. A kor tenné? Vagy belefáradt Woody Allen a magánéleti botrányokba? Jazzt akar játszani esténként kedvenc kis klubjában rendezés helyett? Bármi is van a háttérben, nehéz a reményt és a rajongást életben tartani, ha úgy jövünk ki a moziból, hogy csalódottságunk határtalan.