„Önkormányzatok a civil szervezetekkel” címmel rendezett tanácskozást 2002. szeptember 18-án a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai Főosztálya. Harcsa István, a KSH főosztályvezetője bevezetőjében hangsúlyozta, hogy kutatási eredményeik ismertetésével olyan fórumot szeretnének teremteni, ahol az érintettek közvetlenül reagálhatnak, hiszen a visszajelzések számukra is fontosak a további munkához.

Az első blokkban három nemrégiben megjelent kiadvány legfőbb megállapításait, az 1996 óta bekövetkezett változásokat vázolták fel az előadók. Szabó István (KSH) a Miniszterelnöki Hivatal 1999-es megbízásából készült átfogó vizsgálatot ismertette, amely a civil szervezetek és az önkormányzatok kapcsolatrendszerének feltérképezésére irányult. A kérdőíves felvétel három szakaszban (városok, budapesti kerületek, községek) történt, az önkormányzati és a civil oldal megkeresésével. A kutatás több problémakört járt körül: a civil szervezetek részvételét az önkormányzati testületekben, bevonásukat a döntéshozatalba, a kapcsolati rendszerek milyenségét, pénzügyi kapcsolatok lehetséges formáit, a civil referens létével vagy nem létével kapcsolatos kérdéseket. A vizsgálat teljes anyaga megtalálható a „Köztes helyzet!?” című kiadványban.

A KSH „Településfejlesztési célú nonprofit szervezetek” című ebben az évben megjelent kiadványa 2000. évi statisztikai felvételen alapul. Mészáros Geyza tájékoztatójából megtudtuk, hogy jelenleg 2400 ilyen szervezet működik Magyarországon, ami az 1993-as indulási évhez viszonyítva 2,2-szeres növekedést mutat. Tevékenységük szerint 12% gazdálkodó szervezet, 26% foglalkozik település, illetve területfejlesztéssel, 60% alapítvány, helyi civil szervezet. Éves összes bevételük 48 milliárd forint, jelentős mennyiségű és értékű önkéntes munkát végeznek főleg a szemétgyűjtés, illetve a parkok, közterületek rendbetétele területén. A szervezetek között több jó példát lehet találni – valószínűleg jellegüknél fogva is – a közös célért történő társulásra.

Sebestyén István „Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolata” című kiadvány ismertetése kapcsán utalt arra, hogy a KSH a kamarákat, szakszervezeteket, kht-kat is civil szervezetként regisztrálja. Statisztikai értelemben viszont megszüntetik azokat a szervezeteket, amelyekről nincs információjuk, ebből adódnak a számbeli eltérések a KSH és a cégbíróságok adatai között.

A délelőtt további részében több helyi kezdeményezéssel ismerkedhettünk meg, amelyek jól példázták az önkormányzatok és civil szervezetek együttműködésének lehetséges formáit, módszereit. Ezek közül is kiemelkedő volt a szekszárdi, az egri és a soroksári működési modell.

A délutáni fórumot Dr. Harsányi László, a NKA kuratóriumi elnöke vezette, a kérdésekre Dr. Bódi Görgy, a MEH Civil Kapcsolatok Főosztályának vezetője, valamint Dr. Mikula Lajos jogi szakértő (Civil Iroda Alapítvány) válaszoltak.

Kérdések merültek fel a kormány közalapítványokkal kapcsolatos programjáról, szóba kerültek jogi környezetet befolyásoló tényezők (nyilvántartásba vétel, adminisztrációt segítő formanyomtatványok szükségessége), közhasznúság.

Szó esett a szaktárcáknál szétszórtan meglévő, civil szervezetek támogatására fordítható pénzek Civil Alapba történő koncentrálásáról, a költségvetési törvénybe beépítendő koherens rendezőelvről (tevékenységet, vagy szervezetet támogat), az Európai Unóhoz való csatlakozást segítő közalapítvány létrehozásának szándékáról. Az EU kapcsán felmerült az a szemléletbeli probléma, amely ma még sok esetben  jellemzi a civil szektort, hogy társulások, együttműködési készség és gyakorlat nélkül nem fognak tudni megfelelni a követelményeknek a szervezetek, e téren jelentős lemaradásunk van.