Különleges, kettős bemutatóra kerül sor ma Békéscsabán. Délelőtt a Megyei Könyvtárban rendezett sajtóbemutatóval Szente Béla és Gulyás Levente Rigócsőr király című mesemusicaljének CD-változata kerül nagyközönség elé, a HUNGAROTON gondozásában, délután pedig ugyanennek a darabnak színházi premierjén tapsolhatnak a gyerekek a Békés Megyei Jókai Színházban.
A CD-változat címszerepét Marton Róbert alakítja (ugyanezen a napon debütál Weöres Sándor Holdbeli csónakosának Nemzeti Színház-beli előadásában, Medvefia szerepében), míg a színházi bemutatón Czitor Attila, egy tehetséges színésznövendék látható majd Rigócsőr király szerepében.
A cserfes királykisasszony mindkét változatban Kara Tünde, s a további főbb szerepekben nemcsak hallható, de látható lesz Muszte Anna, Jancsik Ferenc és Hodu József is.
A darab írója és a dalszövegek szerzője Szente Béla, zeneszerzője pedig Gulyás Levente, több sikeres mesedarab (Hamupipőke, Csipkerózsika, Csongor és Tünde) komponistája.
A színházi előadás rendezője Seregi Zoltán.
A zenés mesejáték a klasszikus Grimm-történetet a Kárpát-medencébe helyezi. Rigócsőr király Szöged királya, a válogatós királykisasszony pedig a kassai király lánya.
A darab a szegedi zenélőóra hangjaival kezdődik, majd hamar a kassai bálban találjuk magunkat, ahol a kérők sort állnak Ibolyka kezéért. Ő persze elutasítja mindegyiküket. Gábor király szerelmet vall a királykisasszonynak, de az kineveti, és hegyes szakálla miatt elnevezi "Rigócsőr király"-nak. Az öreg király megharagszik lányára és megígéri, hogy hozzáadja az első koldushoz, aki bezörget a palota kapuján.
Másnap egy énekes koldus áll meg a palotánál, és az öreg király beváltja ígéretét.
A koldus elviszi a lányt, és hatalmas üldözés veszi kezdetét. Boldizsár király hamarmegbánja hirtelen haragját, és utánuk küldi Ondrik herceget, aki szintén pályázik Ibolyka kezére. Feltűnik Baraboly gróf is, a szögedi államminiszter, s Mártonbaráttal az eltűnt Rigócsőr király keresésére indul.
A koldus és a királylány Udvarhelyszéken talál menedékre, ahol a fazekas mesterséget választják megélhetésül. A történeten persze végighúzódik a makrancos királylány megnevelésének, az "asszonyszelídítésnek" a motívuma, s végül, egy újabb bálon, melyet az udvarhelyi fejedelem rendez, kiderül, hogy igazából Rigócsőr király bújt a koldus gúnyájába, s az is, hogy a két menekülő, a megpróbáltatások során egymásba szeretett.
