Ismerjük meg egymást mi, civilek!
A Csorvásért való munkálkodás, a tiszta szándék vezérel minden egyesületet akkor, amikor nem a politikai pártok barázdájában haladva próbálunk szövetkezni, hanem a községpolitika mellett tesszük le a voksot.
Ezt kívánjuk élővé, alkotóvá, sokszínűvé formálni ? fogalmazta meg bevezető gondolatait dr. Körmendi János házigazda az elmúlt hétvégi civil fórumon.
? Már egy éve formálódik a gondolat, több civil szerveződés részéről volt már számos fellépés, községi szintű rendezvény, de most jött el az ideje a konkrét lépésnek ? amikor az uniós csatlakozás napirenden van, amikor megszületett a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény, amikor minden egyesület látja, hogy csak összefogással lehet az új körülmények között eredményesen dolgozni. Az önkormányzat örömmel fogadta a kezdeményezésünket és támogatja a községi szintű erőegyesítést ? hangsúlyozta a baráti társaság elnöke.
A fórumon Szilágyi Menyhért polgármester méltatta a civil szféra eddigi eredményeit, kiemelte a 100 éves jubileumát megért Önkéntes Tűzoltó Egyesületet és a 80 éves Csorvási Sport Klubot. A település vezetője mindazokról megemlékezett, akik állami feladatokat vállalnak magukra. Ugyanakkor biztatott az új lehetőségek kihasználására, példaként megemlítve az Együtt az Egészségünkért Egyesületet és a Nefelejcs Népzenei Egyesületet, amelyeknek szintén komoly hagyományaik vannak. A községi szintű fórummal kapcsolatban a polgármester megjegyezte, hogy a település vezetése nem tud, de nem is akar kitérni a civil szervezetek önszerveződése elől. Sőt! A közös célkitűzések, fellépések, a koordináció megfogalmazásakor az is megfogalmazódott, hogy még az uniós belépés előtt, 2004 áprilisában hasonló fórumot hívnak össze, ahol megpróbálják megfogalmazni a civil stratégiát a következő évekre.
Békés Megyei Hírlap
2003. dec. 11
Városvédő tanácsadó testület
A civilek is beleszólhassanak a fejlesztésekbe
Békéscsaba
Könnyedén bírálni egyszerű mindazoknak, akik elégedetlenek településük fejlődésével, önkormányzatuk intézkedéseivel. A döntésekbe szólás joga mindenkit megillet, főként akkor, ha tevékeny szerepet játszhat egy városszépítő civil szervezet életében.
A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület 1985-ben az első civil szerveződések között alakult a megyeszékhelyen. Megalakulásuk óta a városukért önzetlenül tevékenykedő tagok munkálkodásának eredményeképpen számos emléktábla őrzi a vidék személyiségeinek kilétét, vetélkedők hagyományozzák a fiatalokra a város történetét, táborok és kiadványok jelzik a hagyományőrzés szándékát.
A napokban az egyesület a különböző szakterületek képviselőiből (művészetek, pedagógia, egészségügy, sport, közlekedés, egyház, jog, média, nemzetiségi politika, közgazdászat, egyéb) városvédő tanácsadó testületet alakított. A városvédő egyesület titkára, dr. Cserei Pál koordinál a két közösség véleménye között, a városvédő testület pedig valóban az aktív jó szándék jegyében ötleteket, egyéni segítséget nyújt majd a település fejlesztése érdekében, s kíván hangot adni a képviselő-testületi döntések során. Szeretnének minél több emberhez eljutni, az összefogással érdeklődést kelteni Békéscsaba érdekében. Elképzeléseink szerint lapunk hasábjain és internetes honlapján is hírt adunk tevékenységükről és várjuk a lakosság véleményét, esetleg más települések reagálását a példára.
B. Zs.
Békés Megyei Hírlap
2003. nov. 25
Civil irodát adnak át
A Gyulai Civil Szervezetek Szövetsége november 25-én 15.30 órától tartja küldöttgyűlését az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központban. A szövetségbe új civil szervezeteket vesznek fel, a szervezet együttműködési megállapodást ír alá a Társadalmi Egyesületek Szövetségével. A gyulai önkormányzat civil startégiájáról Szabó Jenő alpolgármester beszél, a civil iroda feladatairól és működéséről Szatmári Sándor, a művelődési központ igazgatója. A gyulai civil irodát 17 órakor adja át dr. Perjési Klára polgármester, Szabó Jenő alpolgármester és Szatmári Sándor igazgató a művelődési központban.
(ö)
Békés Megyei Hírlap
2003. nov. 24
Országos ajándékgyűjtési akció
Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter a közvéleményhez fordul
Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter a múlt héten karácsonyig tartó, országos ajándékakciót hirdetett. Az akció legfőbb célja, hogy társadalmi összefogást szorgalmazva, ráirányítsa a figyelmet a napjaikat nélkülözésben élő családok növekvő sokaságára, ugyanakkor segítséget kér, és azt továbbítva lehetővé kívánja tenni a hátrányos helyzetben élők támogatását.
A kampány lehetőség arra, hogy a karácsonyi készülődésben azok is középpontba kerülhessenek, akik sorsuknál, lehetőségeiknél fogva évről évre szerényebben élik meg ezt az ünnepet, akiknek életében a fényt a holnapért folytatott küzdelem már régen elhomályosította. A gondoskodás egyik formája, ha a nekünk már nem kellő, ám jó állapotban lévő tárgyakat, játékokat, könyveket és egyéb használati eszközöket olyanoknak ajánljuk fel, akikről tudjuk, hogy azokat saját erőből megvenni nem képesek, akiknek minden apró ajándék óriási örömet jelent. Az akció legfőbb üzenete a társadalom felelős gondoskodásának közvetítése és demonstrálása, amelynek révén a nélkülözésben élők is esélyt kapnak a karácsony méltó megünneplésére.
Az országos akció során az ajándékok fogadásában és a rászoruló gyerekekhez, illetve intézményekhez való eljuttatásában a megyei Civil Szolgáltató Központok nyújtanak segítséget, amelyek listája a www.niok.hu internetes címen megtalálható. Helybeli információ: Pocsajiné Fábián Magdolna és Hajnal Edit. E-mail: civil@bekes?mmk.hu
Az akció koordinálására, annak teljes időtartama alatt az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal munkatársai a mai naptól Központi Információs Irodát működtetnek, amelynek munkaidőben hívható (06-1) 476-8130-as telefonszámán minden ajándékozással kapcsolatos kérdést és bejelentést készséggel várnak.
Galambos Róbert Esélyegyenlőségi Kormányhivatal: (30) 9-33-99-33.
Békés Megyei Hírlap
2003. dec. 8.
Kik tehetnek legtöbbet?
A hazai fejlődésért a politikusok és a civilek dolgoznak
Békéscsaba
Ha az Európai Unió jön szóba, a legtöbben azt hiszik, hogy csak a politikusok tehetnek valamit hazánkért. Pedig a civil szervezetek is nagy szerepet vállalhatnak ? derült ki egy brüsszeli látogatáson.
PHARE-pályázati lehetőségből uniós képzési programot hirdettek meg civil szervezeteknek tavasszal. Ezen vett részt a budapesti Európa Ház közvetítésével az országból 25 civil szervezet képviselője.
? Az unió és a civil társadalom között az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tölti be a híd szerepét ? mondta Szikora Mihályné, aki a megyéből egyedül, a Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetségnek alelnökeként utazott Brüsszelbe. ? A jelenleg 222 tagból álló bizottság három fő csoportra osztható: a munkaadókra, a munkavállalókra és az egyéb érdekvédelmi szervezetekre. Számunkra a legutolsó a lényeg, hiszen ide várják a civil szervezetek képviselőit is. A bizottság összegyűjti a szervezet civil társadalom egyesülést, csatlakozást illető kérdéseit és tájékoztatási pontként szolgál a szervezetek között. Ezenkívül a kormányközi konferencia előkészítésében, az Európai Konvent munkájában is hatékonyan segítette a szervezet civil társadalom részvételét.
F. G. K.
Békés Megyei Hírlap
2003. dec. 03.
Civilben, csáp nélkül
A szó ? a fogalom ?, valaha eleve mellékzöngét hordozott: tenni akar ,,az ügyért?? Ott a párt, a népfront, meg a szocbrigád. Minek kell még civilkedni is. Bármilyen groteszk, amit a szocbrigádok szombat délelőttönként kalákában csináltak, az nagyjából megfelelt egy civil szervezet vállalásának... Értéke, túl a közös zsíros kenyerezéseken, sörözésen, ezer, tízezer forintokban is mérhető volt.
Ez jutott eszembe a minap, amikor a megyegyűlésen a civil szervezetek álltak a porondra, és valaki arról beszélt: talán fel sem fogják az állami szervek, de még nagyvállalkozók sem, mekkora, anyagiakban és szellemiekben egyaránt mérhető haszontól fosztják meg magukat, amikor nem veszik eléggé komolyan őket, mármint a civil szervezeteket. Nem ingyentermet, fél áron megkapható megvendégelnivalót várnak elsősorban ? bár az is jól jön ?, hanem egy kedvezőbb jogi hátteret. Egy szerény szeletkét a büdzséből. Hogy ne kelljen azt mondaniuk egy-egy pályázatnál: nyertünk, de minek? Az önrészre úgyse futja. Marad a régi táncruha, viharvert bútor, vonatozás, vagy az sem.
Nekem elsősorban az erre figyelmeztető civilbeszédek tetszettek, de megértem azt is, amikor az évente egyszer ilyen magas fórumhoz jutók is ki akarják használni a nyilvánosságot, ha bajuk van ,,a vezetőséggel.? Igen, a kétegyházi ügyről van szó. Persze, belügy minden falu, város, történetesen iskolaügyből méhkasi forrongássá kerekedett ügye, mert talán itt is hibádzik a törvény. Ettől azonban, mondjuk állást foglalni még lehet, kellene, akár ,,törvényen kívül is.?
Kilyukadtunk a másik elkerülhetetlen nagy kérdésnél: eleget tud-e tenni nemes missziójának egy civil szervezet anélkül, hogy elpolitizálódna, csápja lenne valamelyik rátelepedő pártnak. A közállapotokat nézve, nemigen. Pedig törekednie kellene rá, már-már azt mondom, mindenáron.
FÁBIÁN ISTVÁN
Békés Megyei Hírlap
2003. nov. 25.
A civil szervezetek és szerepük
Kevés pénzből is egyre jobban védik az érdekeket
Békéscsaba
Mint már jeleztük, a pénteki, soros megyegyűlésen közmeghallgatást tartanak, melynek témája a civil szervezetek szerepvállalási lehetőségei Békésben.
Míg 1990-ben 16, addig ma 60 ezer civil szervezet ténykedik az országban. Békés megyében 1800 civil szervezetet tartanak nyilván, amellyel, ezer lakosra vetítve, a megyék rangsorában a Körös-völgy a tizedik helyen áll. A szervezetek kétharmada társas nonprofit, míg egyharmada alapítványi formában működik. A jelek szerint az utóbbi időben erősödött a szociális és az egészségügyi területen működő szervezetek száma. Ezek közül ? a teljesség igénye nélkül ? kiemelkedő működése miatt említésre méltó a békéscsabai központú mozgáskorlátozottak egyesülete, a csorvási Kalán Néni Alapítványa, a gyulai székhelyű Sclerosis Multiplexesek Békés Megyei Egyesülete és a békéscsabai Mentálhigiénés Egyesület. A szociális és egészségügyi területen ténykedő civil szervezetek együttműködésére épül a Békés Megyei Képviselő-testület által nemrégiben elfogadott fogyatékosügyi, valamint szociálisszolgáltatás-tervezési koncepció.
Érdemes hangsúlyozni, hogy az utóbbi időben erősödött a civil szervezetek érdekérvényesítő képessége, miután Békéscsabán, Gyulán és Békésen megalakultak a helyi civil szervezeteket összefogó szövetségek. Hátráltató tényező ugyanakkor, hogy szűkösek az anyagi források, a pályázatoknál gondot okoz az önerő előteremtése, és nincs megfelelő gyakorlatuk a pályázatírásban. Bíztató, hogy a nagyobb önkormányzatok külön alapot hoztak létre a civil szervezetek támogatására.
A civil társadalom életében korszakos jelentőségű az idén júniusban elfogadott Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény, főként a támogatások nagyságrendje miatt.
A Békés Megyei Képviselő-testület várja a közmeghallgatás iránt érdeklődő megyei polgárokat a pénteken 9 órakor kezdődő ülésére. Kíváncsi véleményükre, kérdéseikre a civil szervezetek működésével és szerepvállalási lehetőségeivel és közérdekű, a megyét érintő témakörökkel kapcsolatban.
F. I.
Békés Megyei Hírlap
2003. nov. 20.
Méltó helyen a civilek
Szarvas
Hamarosan megoldódik Szarvason a civil szervezetek és a pártok méltó elhelyezésének kérdése, amely évek óta gondot jelentett a településen.
A Vajda Péter Gimnázium felújításával megüresedett az egykori úttörőház, a középiskolások most már egyetlen épülettömbben tanulhatnak. A régi úttörőházat a helyi civil szervezetek és a pártok kapják használatba. A szervezeteknek négyzetméterenként száz forint bérleti díjat és a közüzemi költségeket kell fizetniük. Az épületrész (merthogy csak az egyik részről van szó, a másikba a Mitrovszky-kastély felújításának kezdetekor a városi könyvtár költözött) hasznosításának koordinálásával a Vajda Péter Művelődési Központot bízták meg.
A mostani megoldás azonban még nem tekinthető hosszú távúnak, mivel az egykori úttörőház épülete hamarosan felújításra szorul. Szintén szépséghibája a dolognak, hogy a házban nincs olyan terem, melyben nagyobb közösségi rendezvényeket tarthatnának a civil szervezetek és a pártok. Átmeneti megoldásként a polgármesteri hivatal élelmezési egységének (közismert nevén napközis konyhának) ebédlőjét használják majd ilyen célokra.
L. J.
Békés Megyei Hírlap
2003. nov.15
