CSABANET - Békés Megye Kulturális Portálja - ARCHÍVUM - Szökőnapon született Gioacchino Antonio Rossini

Olasz zeneszerző volt. 1792-ben, február 29-én született Pesaroban (egyes adatok szerint február 12-én). Édesapja, Giuseppe Rossini trombitán és kürtön játszott. Édesanyja, Anna Guidarini pedig énekelt. Gioacchino gyönyörű hangot örökölt, ezért szülei művészpályára szánták.

Először 8 éves korában adták szakavatott kézbe: a lugói kanonoknál, Giuseppe Malerbinél kezdhette meg zenei tanulmányait. Miután az 1800-as évek első évtizedében a család Bolognában telepedett le, az ottani zenei líceumban tanulhatott gordonkázni, később zongorázni. A tehetséges fiú nem csak a közönség előtt mutatkozott be, hanem megírta első operáját, első szimfóniáit és 1808-ban vizsgakantátáját. Csupán 18 éves volt, amikor Velencében bemutatták egyfelvonásos vígoperáját (La cambiale di matrimonio). 1813-ban komponált művével, a "Tancredi"-vel, majd az "Olasz nő Algírban" című darabjával nemzetközi hírnévre tett szert. Velencéből Nápolyba költözött, ahol megismerte későbbi feleségét, Isabella Colbran énekesnőt. Folyamatosan komponált. A nápolyi színházzal évi két opera megírására kötött szerződést, de más társulatok számára is komponált zeneműveket. Hét év alatt közel 20 operát írt. Beaumarchais "Le barbier de Séville" című műve alapján komponált operája, "A sevillai borbély" 1816-ban - a premieren elszenvedett bukást követően - átütő sikert aratott. Napjainkig az egyik legismertebb Rossini-mű. 1822-ben néhány hónapot Bécsben töltött, ahol a közönség rajongása közepette vezényelte operáit. További sikeres vendégszereplések következtek Párizsban, majd Londonban. Végül 1824-ben Párizsban telepedett le. Az ottani zenei élet, és a Théatre-Italien vezetője lett. 1829. augusztus 3-án mutatták be utolsó operáját, a "Tell Vilmos"-t. Az elkövetkező években visszatért Olaszországba, ahonnan utazásokat tett Franciaországba, Spanyolországba és Németországba. 1836-tól Bolognában élt feleségétől elváltan. Élénken foglalkoztatták olyan zenei kérdések, mint a líceum ügye, melynek egy ideig igazgatója is lett. Első felesége halála után néhány hónappal újranősült. Kedélyállapota egyre romlott, s a sokféle kitüntetés (császártól, pápától, szultántól) sem tudta megállítani elhatalmasodó búskomorságát. Az 1848-as forradalom hatására előbb Firenzébe költözött, majd gyógykezelés céljából Franciaországba utazott, ahol le is telepedett a Párizshoz közeli Passyban. 1868-ban bekövetkezett haláláig ottani kastélyában élt. Rossini életművében több tucat opera mellett egyházi műveket, kantátákat, vonósnégyeseket és vokális zenét is számon tartunk.

Bővebben: www.filharmonia.hu