|
| | | vfordulk 1902 Az új magyar Operaház megnyitása
| |
|
|
| | | | |
| |
Kitekintő: Befejeződött a Hagyományörző Fesztiváliroda ki |
|
| | | A Csabai Rendezvényszervező és Kulturális Szolgáltató Kft. által megnyert DAOP-2.1.1/K-11-2011-0067 azonosító számú, Hagyományörzö fesztiváliroda kialakítása Békéscsabán címü projekt megvalósítása befejezödött.
| |
|
| |
| | | | |
Kitekintő: 2011 JÚNIUS 04-ÉN NYÍLIK A BÉKÉSI PÁLINKA CENTRUM |
|
| | | Százmilliós nagyságú beruházás következtében kap új értelmet a valamikori békési zsinagóga, hiszen volt már közösségi ház, diszkó és még ki tudja mennyi funkcióra próbálták a második világháború óta használni, de úgy tűnik, hogy most hosszú távra új értelmet nyer, hiszen teljes körű felújítást követően júniustól várja a Békési Pálinka iránt érdeklődőket. A békési pálinka lesz az Alföld Villányi borútja?
| |
|
| |
| | | | |
Kitekintő: A román és német kultúra együttélése és |
|
| | |
2. rész
5. Elek rövid története
Elek a Tiszántúl déli részén található, történelme folyamán az egykori Zaránd, illetve Arad megyéhez is tartozott, ma Békés megye része. A település nevének a magyarázatára többféle válasz is lehetséges. Pais Dezsõ szerint Elek neve a Velek személynévbõl keletkezett a "V" eltûnésével. A helyi románság által használt Aletea megnevezés a görög Alexios (Elek) megfelelõje.
Elek mai területén már a honfoglalás elõtti idõszakban különbözõ népek is megfordultak. A rézkorból (Kr. e. 2400-1900), a szkíta korból (Kr. e. 600-400), a római korból (II-III. sz.) és a gepida korból (VI. sz.) kerültek elõ régészeti leletek. A legkorábbi, Eleket említõ oklevél 1232-bõl származik.
| |
|
| |
| | | | |
Kitekintő: A román és német kultúra együttélése és |
|
| | | Kedves Olvasóink! A Balassi Táncműhellyel együttműködve új cikksorozatot indítunk, ahol többek között szakdolgozatokból közlünk részleteket. Az írások általában különböző néprajzi témákat dolgoznak fel.
1. rész - A szakdolgozat célja, tárgya
A XIX. század eleje, a reformkor hazánkban, és egész Európában a nemzeti öntudat erõsödését, s ezáltal a népi kultúra iránti érdeklõdés (gyökerek, hovatartozás keresése) fellendülését jelentette.
Hazánkban ekkor indulnak az elsõ népdalgyûjtések, bár ekkor még tisztázatlan mi is az, amit gyûjteni kell, mi tekinthetõ népdalnak, s egyáltalán népi kultúrának. Mi a népdal valójában?
„Az Egyetemes gyûjtemény mottója szerint a népdal a néptõl öntudatlanul teremtetik”. (Paksa K.: Magyar népzenetörténet 15. o.)
Bár a fentiekben népdalról beszéltem, de ugyanezek a kérdések és megoldatlan problémák voltak jelen a népi kultúra minden területének feltérképezése során, melyben a népzene és népdalgyûjtés talán a leginkább kutatott terület volt.
| |
|
| |
| | | | |
Kitekintő: Tovább tart nyitva a Leonardo - kiállítás |
|
| | | Két héttel tovább tekinthető meg a da Vinci-kiállítás: ez a legvégső határidő. A rendkívüli érdeklődés miatt meghosszabbítja – eddigi tízórás – nyitva tartását a debreceni MODEM. A tumultus elkerülésére a szervezők továbbra is a jegyelővételt ajánlják.
| |
|
| |
| | | | |
Kitekintő: Sikeres volt az első InterModem |
|
| | | Szeptember 25-én zárult Debrecenben az első InterModem. A MODEM-ben egy héten át a világ öt földrészéről (13 országból) húsz intermédia-művész legújabb munkájának megszületését követhették nyomon az érdeklődők. Köztük olyan jelentős alkotók is voltak, mint például a Németországban élő Hektor Solari, az Egyesült Államokban dolgozó Sohn Kim vagy az idei Velencei Biennálé Uruguay-i pavilonjának kurátora, Enrique Aguerre.
| |
|
| |
| | | | |
| |
|
|