A Békés Megyei Jókai Színház október 5-én, pénteken este 7 órakor bemutatja Henrik Ibsen: A vadkacsa című színművét a norvég Anne Helgensen rendezésében. A bemutatót megtiszteli jelenlétével Bente Angell-Hansen asszony, a Norvég Királyság magyarországi nagykövete.
Miért A vadkacsa? – Miért Ibsen? – Miért Norvég rendező?
Válaszol Fekete Péter színházigazgató:
– A VADKACSA, mert rólunk szól, a jövőnkről, a felelősségünkről, a jövőnk elveszítésének veszélyéről, Ibsen felemelt mutatóujjáról. Karaktereket láthatunk benne, akikben magunkra fogunk ismerni, meglátjuk bennük saját rossz tulajdonságainkat, emberi gyarlóságainkat, tévedéseinket. A VADKACSA, mert valamennyi szerepre megfelelő karakterű és megfelelő művészi mélységgel bíró szereplő áll rendelkezésre a Jókai Színház csapatában. A VADKACSA, mert a számunkra oly fontos középiskolás közönségnek kötelező irodalmi elem Ibsen. A VADKACSA, mert a tervezett Ibsen Központ okán fontos számunkra a norvég kapcsolat, a norvég kultúra megismerése.
– Anne Helgesen norvég rendező, mert ő idehozta nekünk a norvég padlások illatát, Ibsen gondolkodásmódját, a sérült, hibákkal teli, tévedésekkel élő szereplők megszerettetésének képességét. Norvég rendező, mert cipőt a cipőboltból!
Messzi földről érkező személy mindig megújhodást hoz egy csapatban, s ez a csapat a munka során nyitott volt az újra, képes volt befogadni azt, amit megpróbálás nélkül csak a könyvekből szippantható ki. Megpróbáltuk, vállaltuk a kockázatot, „bejött”.
Köszönjük Ibsennek, hogy megírta, köszönjük Norvégiának, hogy adta nekünk Ibsent és köszönjük Anne Helgesennek, hogy eljött hozzánk!
Vedd észre gyermeket!
1884-ben, mikor Henrik Ibsen befejezte darabját, ezt írta kiadójának:
Elküldöm önnek új darabom, „A vadkacsa” kéziratát. Az elmúlt négy hónapban nem múlt el nap, hogy ne foglalkoztam volna vele, és most érzem hiányát, hogy meg kell válnom tőle. A darab szereplői, minden gyengeségük ellenére, kedvessé váltak számomra, remélem, hogy az olvasók is szerető barátaikra lelnek bennük. De amit legjobban remélek, hogy a színészek szeressék őket.
Írónk tucatnyi gyenge embert állít színpadra. A darab összes szereplője valamiképp sérült. Mindenkinek bejáratott módszere van a túlélésre, s hogy megvédje magát. Ibsen majd minden karaktere összefüggésbe kerül az Ekdal család sötét padlásán élő megsebzett vadkacsával. A sebzett gyermek olyan, mint a vadkacsa. Gyermekkori nehézségeik tették Hjalmart és Gregerst olyanná, amit a színpadon látunk, a kis Hedvig pedig a vadkacsa jelene. Nincs vele egyidős barátja. Az ártatlan gyermek erős és szenvedélyes szeretetével viseltetetik édesapja iránt. Édesanyja viselkedését követi ebben a szeretetteljességben. Szeretetét megosztja a vadkacsával, nagyapjával és összes szomszédjukkal is. Ibsen így fejezi ki a kislány gondolatait a szeretetről:
HEDVIG A mama csak úgy talált engem. A papa meg most megtudta. Már olvastam ilyesmiről.
GREGERS Na és ha úgy is volna…
HEDVIG Igen, szerintem is attól még szerethetne. De még jobban is. A vadkacsát is úgy kaptuk, ajándékba; de én azért borzasztóan szeretem.
Élete értelmét veszti, mikor rájön arra, hogy senkinek sincs szüksége a szeretetére. Ez tragédiába fordítja a különös család eddig mókás és megindító történetét.
Ibsen messze nem moralizál történetében. Ezt írja:
Már hosszú idő óta nem kutatom az általános erkölcsi törvényeket, mert többé nem hiszem, hogy létezik egy belső igazság, mely ezeket keresné. A legtöbb, amit tehetünk, hogy észrevesszük, realizáljuk önnön szellemünk és igazságunk. Szerintem ez az elme igazi szabadsága.
Ibsen csak egyetlen erkölcsi döntést vár el A vadkacsa szereplőitől, hogy vegyék észre a gyermeket, hogy védelmezzék a gyermeket. De nem teszik. Ezért elvész a jövő. És ez megbocsáthatatlan.
Anne Helgesen - rendező
Henrik Ibsen:
A VADKACSA
színmű
Fordította: Bart István
WERLE, nagykereskedő Oszter Sándor
Jászai-díjas, Érdemes művész
GREGERS WERLE, a fia Tege Antal
AZ ÖREG EKDAL Dariday Róbert
HJALMAR EKDAL, az öreg fia, fényképész Bartus Gyula
GINA EKDAL, Hjalmar felesége Kovács Edit
HEDVIG, tizennégy éves lányuk Kesjár Katinka
SÖRBYNÉ, a nagykereskedő házvezetőnője Komáromi Anett
RELLING, orvos Csomós Lajos
MOLVIK, volt teológus Czitor Attila
GRABERG, könyvelő Simon József
PETTERSEN, a nagykereskedő komornyikja Jancsik Ferenc
JENSEN, pincér Gulyás Attila
KÖVÉR VENDÉG Vajda Károly
KOPASZ VENDÉG Mészáros Mihály
RÖVIDLÁTÓ VENDÉG Ács Tibor
BÁBSZÍNÉSZ Soós Emőke
Súgó: Kiss Katalin Ügyelő: Simon József
Díszlet-és jelmeztervező:
Howard Lloyd
Rendezőasszisztens: Czitor Attila
Rendező:
Anne Helgesen p.h.d.