CSABANET - Békés Megye Kulturális Portálja - ARCHÍVUM

Évtizedek teltek úgy el, hogy nem jelezte a naptárban piros betű pünkösd napjait, generációk nőttek fel, amelyeknek többsége a szót ugyan ismerte, ám annak tartalmáról, magáról az ünnepről nemigen volt fogalma. Hallottunk pünkösdi királyságról, tudtuk, hogy ez valamiféle egyházi ünnep, de mást, többet nem. Az a gyanúm, ma is sokan vannak, akik örülnek a pirosbetűs ünnepnapnak, a szabad hétfőnek, de keveset tudnak arról, mit is ünnepel a keresztény világ ezen a napon.

A pünkösd vándorló ünnep, a húsvéthoz kapcsolódva számítják ki évről-évre a pontos dátumát. Mint annyi más keresztény ünnepnek, ennek is megvan az elődje. Devecsery Gábor Ünnepelő című könyvében azt írja: eredetileg, a zsidóknál ez a hálaadás napja volt a betakarítás befejezésekor. Később a kereszténység is átvette, s a húsvét utáni ötvenedik napon tartották, tartják a mai napig, május 10. és június 13. között. A keresztény tanítás szerint Jézus mennybemenetelét követően ezen a napon szállt le a Szentlélek az apostolokra és a Boldogasszonyra. Pünkösd tehát a Szentlélek eljövetelének ünnepe, amikor minden élőt, a növényeket és állatokat egy évre szükséges életerővel, az embereket pedig az örökélet lehetőségével tölti el. A Biblia szerint (Apostolok Cselekedetei 2. 1-7.) Jézus mennybemenetele után Mária és a tanítványok együtt ünnepelték meg a pünkösdöt, "...mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak." A jeruzsálemiak értették az apostolokat, majd amikor Szent Péter kezdett nekik prédikálni, igen sokan megtértek, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Emiatt úgy tartják, hogy a Szentlélek eljövetelének ünnepe, a pünkösd egyben a keresztény egyház születésnapja is. Több régi búcsújáróhelyen búcsújárónapot tartottak ennek tiszteletére, a mai napig legnevezetesebb a csíksomlyói pünkösdi búcsú.

Pünkösd vasárnapon a szentmise után kezdetét vette a hagyományos népi szertartások, versengések, játékok sorozata. A középkori keresztény Európában csaknem mindenütt szokás volt a pünkösdikirály-választás, amikoris a legények lovasversenyen vagy más ügyességi próbákon mérték össze erejüket, s aki a legjobb volt közülük, annak fejére került a pünkösdi király koronája. A megkoronázott legény uralma csak egy évig tartott ugyan, de ezalatt megkérdőjelezhetetlen vezető szerepe volt a helybéli fiatalság körében. Minden mulatságba, lakodalomba meghívták, sokhelyütt ő döntötte el, mikor és hol lesz a következő táncmulatság. A legények engedelmességgel tartoztak neki, s ha némi kocsmai virtuskodásból viszály, harag, verekedés keletkezett, a király ítélt, s azt mindenkinek szó nélkül el kellett fogadni. Több községben a korcsmában "ingyen rovása" volt a pünkösdi királynak; amit evett-ivott, a község tartozott kifizetni, lovait, jószágait társainak őrizniük kellett, s apróbb vétségeiért nem lehetett megbüntetni. Álló évig ment ez így, s akkor új királyt választottak a pünkösdi ünnepen.

A pünkösdölésnek, a királynéjárásnak szereplői többnyire lányok voltak, s ennek szinte annyi változata van, ahány faluban ünnepelték a pünkösdöt. Mindükre jellemző a termékenység kultusza, s a dalok szövegében a népi hiedelmek babonák és a keresztény tartalom együttes megjelenése, egymást soronként-versenként váltva. A termékenységvarázsló mondókák mellett a játékot gyakran kiegészítették virághintéssel, adománykéréssel, nevetési tilalommal is. A Dunántúlon szokás szerint egy 4-5 éves lánykát tették meg királynénak, másutt eladó lányok jártak dallal-tánccal pünkösdölni, s a két ünnepnaphoz igen sok párválasztási és udvarlási szokás is kötődik, a mátkatál küldésétől a pünkösdi rózsacsokor ablakba tételéig. Sokfelé szokás volt, hogy a pünkösdölők házról-házra jártak, énekeltek, szavaltak, táncoltak, áldást kértek a gazdára, s ajándékokat kaptak érte, csakúgy, mint a betlehemezők. Néhány helyen pedig még ma is szokás pünkösdkor zöldágat tenni házra, kerítésre, hogy az ártó szellemeket távol tartsa a családtól.

Ma már leginkább a népi gyermekjátékokban élnek még a pünkösdi szokások maradványai, s gyakran nem is tudják a játszadozó gyermekek, hogy az énekes körjátéknak mi az eredete, s hogy ami ma játék, az valamikor nagyon is komoly szertartása volt egy régi-régi közösségnek.

Írta: B. Koltai Gabriella
bkg@csabanet.hu