Beszélgetés Ladányi Gáborné igazgatóval nyugdíjazása alkalmával

-Nem fáj a szíved?
- De fáj. Nehéz. Az volt életem álma, hogy pedagógus legyek, és Endrődön tanítsak. És akkor most letelt az idő? Érzelmileg ezt nem lehet egyik napról a másikra lezárni.

- Miért lettél tanár?
- Tiszteltem a tanáraimat. Úgy gondoltam, hogy okosnak lenni, meg jónak lenni ? ez nagy dolog. A legkedvesebb tanárom Paróczai Gergely bácsi volt, de nagyon tiszteltem Szabó Elek bácsit is. Alsóban Gábriel Irma nénihez jártam, kemény, határozott volt, jól megalapozta a későbbi éveket. Azután a gimnáziumban is volt egy tanár-példaképem: Balogh Bálint. Ő hihetetlen egyszerűen, tiszta, világos logikával magyarázta a matematikát. Mindent meg lehetett neki érteni rögtön.

- Sokan fogadták meglepődve a nyugdíjazásod hírét. Ezt a döntést nem az önkormányzat hozta, hanem Te. Miért?
- Amikor igazgató lettem - 12 évvel ezelőtt - voltak elképzeléseim az iskolával kapcsolatban. Ezeket szépen sorban, évről évre, lépésekben haladva megvalósítottam. Ez kész van. De a fejlődés nem áll meg, most ismét egy nagyobb elképzelésbe kellene belefogni, az szintén legalább tíz év. Ennyi időm nekem már nincs, de energiám sincs. Nagyon sok erőt kivett belőlem ez a 12 év. Mert ha csak a szakma lett volna?

- Próbáljuk meg a lehetetlent: ismertess meg minket az ?igazgatóságod? történetével.
- Ha emlékszel, külön iskolaegységek voltak: polgári iskola, nagylány iskola stb. Ezeket megszüntettük és minden osztály kijött a kibővített ligeti iskolába. Egyrészt mert a rész-iskolák korszerűsítése többe került volna, mint a ligeti iskolának a bővítése. Másrészt mert közben felépült az egyházi iskola, és tudnivaló volt, hogy a gyereklétszám meg fog oszlani a két iskola között. Kisebb létszámú lett a mi iskolánk, családiasabb. Jó az is, hogy együtt vannak kicsik-nagyok ? mint a valóságban.

- Ennél talán még fontosabb volt az iskola tartalmi életének megváltozása. Az hogyan történt?
- Legfontosabb volt, hogy a tantestületnek meg kellett állapodni azokban az alapértékekben, amelyek vezérlik a pedagógiai munkánkat. Mert ettől egységes egy iskola. Ezeket az alapelveket az 1993-as törvény már minden iskolától elvárta. De az iskolák többsége nem volt fogékony erre és hagyományos módon működött tovább. Negyven éven keresztül szóról szóra megkaptuk ?fentről? a teendőket, ehhez voltunk szokva. A mi iskolánk kiizzadta az új alapelveket: az egész tantestület közel kétéves munkájaként, hétről hétre különböző csoportbeszélgetéseken keresztül megvitatva alakítottuk ki, hogy mit tartunk a legfontosabb értékeknek. Ebből aztán elkészítettük a programunkat, ennek megvalósításához pedig kellett egy szervezet, amely az értékek szerint működik. Több jogosítványt kapott a tantestület a döntés előkészítésekben; több lett a középszintű vezető; bevontuk a vezetésbe a gyerekeket és a szülőket is. Így változott meg fokról fokra az előző időszakhoz viszonyítva az iskola.

- Melyek azok az értékek, amelyeket az endrődi iskola a legfontosabbnak tart?
- Egészséges önbecsülés; legyenek hagyományai az iskolának ? ettől van arculata is; rend, tisztaság; testi és lelki egészség; műveltségigények kialakítása; udvarias, illemtudó viselkedés; demokratizmus, mások autonómiájának tisztelete; képesség az együttműködésre; törekvés az önkifejezésre. Ez utóbbi, a kommunikáció ? kiemelt területünk. Hogy minden gyerekünk ki tudja fejezni saját magát, meg tudja fogalmazni a gondolatait, hogy a megszerzett tudását érthetően vissza tudja adni ? ezt kulcs-képességnek tartjuk, amely nélkül nem létezik még a matematika sem.

- A felsoroltakból hiányzik a vallás.
- A mi iskolánk nem elkötelezett egyetlen vallás mellett sem. Arra tanítjuk a gyerekeinket, hogy a vallási nézetek egymás mellett békésen megférnek és mindenkinek a magánügye, hogy mely vallás mellett kötelezi el magát.

- Milyen pedagógus közösséget sikerült kialakítani?
- Együttműködők és kreatívak. Nyitottak, tele vannak ötlettel. Jó szakemberek. Például: az nagy dolog, hogy egy általános iskola végén több gyerek is le tudta tenni az alapfokú nyelvvizsgát. Ennek a tanévnek a végén több gyereknek is sikerült ez a mi iskolánkban. Szépen beszélnek a gyerekeink. Sokat szerepeltetjük, őket, hihetetlenül élvezik ezt, és közben megtanulnak nagyon szépen beszélni. Jók a magyarosaink is. Reál tárgyakból is jók az eredményeik. Öntevékenyek a tanárok. Régebben nem így volt, megküzdöttem egy-egy rendezvénnyel, aprólékosan ki kellett osztani a feladatokat. Mostanra mindennek megvan a sorja, és mindenki tudja a feladatát. Az idei Rózsahegyi napokon szinte nem volt már feladatom. Ha ilyen tantestület van, akkor nagyszerű eredményeket lehet elérni.

- Nagyon szép helyen van az endrődi iskola. A természet ölén ? mondhatnánk.
- Igen, ezt senki, aki vidékről jön, nem állja meg szó nélkül. Vízparton van, ligetben, jó a levegő, télen nagyon jókat korcsolyáznak a gyerekek. A liget a hatalmas tölgyfáival szinte hozzánk tartozik, a gyerekek ott töltik az ebédszünetet. A holtág partján szobrok vannak, díszcserjék Mellettünk a sportpálya, ott a gát ? ez egy szabad, természetes környezet.

- Igazgatóként mit tartasz a legnagyobb sikerednek?
- Azt, hogy a mi iskolánk országosan elismert iskola lett. Ezt itthon nem is igen tudják, pedig így van. Azzal van összefüggésben, hogy az önfejlesztő iskolákhoz tartozunk, ahová csak nagyon komoly pedagógiai munkával lehetett pályázni. Mi ezeknek a feltételeknek ? kemény munka után ? megfeleltünk. Mostanra igen komoly konferenciákon veszünk részt, illetve mi is jogot kaptunk országos konferencia szervezésére ebben az évben. 230 ember jött el hozzánk az ország minden részéből. Az igazi eredmény az volt, hogy ebből az alkalomból mi is be tudtuk mutatni projektjeinket, saját fejlesztéseinket, amit az egész tantestület kiizzadt magából, például a tanulás tanítása témakörben. A mi iskolánkból is voltak előadók. Erre én nagyon büszke vagyok.

- És tanárként mit tartasz a legnagyobb sikerednek?
- Egy tanár, ha az eredményeiről kérdezik, a tanítványait sorolja. Polányi Évi, Kovács Tibi, az életútjuk hozzákapcsolódik a történelemhez. Farkasinszki Attila, igen színes egyéniség volt, Farkasinszki Ildikó is. Az utódom, Farkasné Szabó Marika, aki az igazgató lesz mostantól az endrődi iskolában, ő is a tanítványom volt. Sokan lettek pedagógusok a tanítványaim közül, itt, Endrődön is tanítanak közülük jó néhányan.

- Te is mindig tanultál. Hallottam, hogy egy kiránduláson a helyettesed, Varjú Jóska megkérdezte, hogy milyen múzeumi belépőjegyet kérjen neked, diákjegyet, vagy felnőttet?
- Úgy gondoltam, ha vezetek egy intézményt, annak elméletileg megalapozottnak kell lenni. Ötvenhárom éves koromig mindig tanultam. Először vezetéselméletet, azután pedagógiai elméletet a debreceni egyetemen. Egy igazgatónak a pedagógiát nagyon kell tudni. Az egész iskola egy nevelési rendszer. Ezt látni kell, különben széthull az egész. Később mérésmetodikát tanultam a szegedi egyetemen. Hogy megállapítsam, jelenleg hol tartunk.

- A nehéz életpálya a házastársnak is nehéz. Szerencsésnek tartod magad a házasságod felől nézve?
- Teljes mértékben. A férjem mindenben a társam. Tiszteli azt, hogy felelős beosztásban dolgozom. Biztonságban érzem magam mellette. Segít, támogat.

- Vidámak is vagytok, észrevettem.
- Igen optimisták vagyunk.

- Három gyermeked van. Mikor egyszer felvetettem, hogy három gyereket felnevelni biztosan nagyon nehéz lehetett, azt válaszoltad, hogy észre se vetted.
- Hát persze. Így volt szép. Nagyon szép. A legboldogabbak azok az ünnepek, mikor együtt a család. Olyankor tízen vagyunk, mindenki leül az asztal mellé, ennél szebb látvány nincs a világon. Két unokám van, és várjuk a harmadikat.

- Hunyd be a szemed és gondolj az iskolád épületére. Mi villan be először?
- Az udvar. Ott látom együtt a gyerekeket. Szünetben minden gyerek kint van az udvaron, zsibongás van, játszanak. Ezt olyan jó látni.

- Ha újrakezdhetnéd, ismét pedagógus lennél?
- Igen, egészen biztosan, ez egyértelmű. Én más nem is tudnék lenni.
- És az igazgatóságot is elvállaltad volna, ha előre tudod a nehézségeket?
- El, persze. Igen, el, így ahogy van. Szép munka volt. Nehéz volt, de értelme volt. Igazi szakmai kihívás volt, és én úgy érzem, eleget tettem.

- Milyen jó tanáccsal indítja útjára a mai világ fiataljait egy igazgató?
- Azt nem tudom, hogy egy igazgató mit mond, de én úgy gondolom, a legfontosabb, hogy felismerje a gyerek a saját értékeit, higgye el, hogy van értéke. Mindenkiben van érték, ezt higgye el, és találja meg ezeket az értékeket. És egy életen át maradjon hű hozzá.

- Azt biztosan tudom, hogy Endrődnek szerencséje volt azzal, hogy Ladányi Gáborné több mint tíz évig itt volt iskolaigazgató. Hogy Ladányi Gábornénak szerencséje volt-e Endrőddel, ez a kérdésem.
- Az ember a szülőhelyét nem válogatja meg. Úgy szereti, ahogy van.

Szilágyiné Németh Eszter