A CIVILEK NYILVÁNOSSÁGRA VÁGYNAK
Dátum: 2003. szeptember 29, hétfő
Téma: NAPRAFORGÓ



Az országban ötvenezer, a dél-alföldi régióban megközelítően hatezer civil szervezet működik. Békés megyében valamivel több mint ezerhétszáz önszerveződő egyesület található. Ezer lakosra vetítve az országos átlag 4,7, ugyanez az arány a Körös-völgyben 4,4, amivel a megye a honi rangsor tizedik helyén áll ? mondta lapunknak Pocsajiné Fábián Magdolna, a Békés Megyei Művelődési Központon belül működő Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesületének titkára.



Az egyesület, amely több száz szervezet munkáját segíti és próbálja összehangolni, még évekkel ezelőtt megalapította a Békés Megyei Civil Szolgáltató Központot, amely adatbankkal, pályázatfigyeléssel és -készítéssel, könyvelési tanácsokkal segíti a civil szervezeteket, egyúttal Napraforgó címmel lapot jelentet meg.

A civil szervezeteknek 2001 óta nem kötelező az adatközlés a statisztikai hivatal számára, ezért azóta csak reprezentatív felmérések készülnek. Az azonban országosan és Békés megyében egyaránt helytálló, hogy a legtöbb civil szervezet a szabadidő és a hobbi témakörében működik. Ezt követi a sorban a sport, a kultúra és az oktatás terén működő, valamint a szociális és az egészségügyi feladatokra szerveződő egyesület. A leginkább elmaradott dél- és északkelet-békési térségben alacsony a civil szervezetek száma, miközben Békésen, Békéscsabán és Gyulán már a városi civil szövetség megalapításáig is eljutottak. A Békés megyei civil szervezetekben dolgozók taglétszámáról, adatszolgáltatási kötelezettség híján, nincs kimutatás.

Az érzékelhető ellentmondások közé sorolta Pocsajiné, hogy a civil szervezetek bevételének 63 százaléka Budapesten folyik be, s hogy a kisszámú nagy közalapítvány a civil összbevételek 40 százaléka fölött rendelkezik. Hozzátette: ebben a szektorban is igaz, hogy az egyre profeszszionálisabb civil szervezetek elhúznak a derékhadat kitevők nagy tömegétől, nem beszélve az alig működő vagy csupán vegetáló szervezetekről. ? Magyarországon és Békés megyében a civil szervezetek állami és önkormányzati bevételei az összbevétel 30 százalékát teszik ki. Mindez az Európai Unió néhány országában 70 százalék, ami jelzi: ezen a téren is van még hová fejlődni ? mondta a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesületének titkára.

Csongrád megyében a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége nyerte el pályázati úton a Csongrád Megyei Civil Szolgáltató Központ működtetési jogát és az ehhez járó miniszterelnöki hivatali támogatást. Gellérfy László, a szervezet helyettes vezetője kérdésünkre elmondta: a központ az MTESZ székházában működik, bérleti díj fejében használhatja annak infrastruktúráját. Most készül például Szeged város összes civil szervezetének regisztere, dokumentációtár fölállításához kezdtek hozzá, nyomtatott hírlevelet adnak ki, és hamarosan internetes honlapjuk is lesz. A Munkáért Alapítvány nevű civil szervezet a székhelyét is áttette már az új központba. Gellérfy elmondta, a központ szakmai, adminisztratív, jogi segítséget ad azoknak a civil szervezeteknek, amelyeknek kevés a pénzük vagy a tapasztalatuk, s így energiáikat a tényleges céljaik megvalósítására tudják fordítani.

 

Bács-Kiskun megyében is jelentős számú civil szervezet működik, finanszírozásuk alapját az egyszázalékos adófelajánlási lehetőség adja, ezenfelül a szervezetek helyi, megyei és országos pályázatok útján próbálnak további anyagi hozzájáruláshoz jutni. Előnyt jelent részükre, hogy az utóbbi időben az önkormányzat által benyújtandó pályázatok feltételei közé tartozik a helyi civil egyesületek bevonása is. A szervezeteknek saját ingatlanjaik nincsenek, bár ezt egyre bővülő számuk indokolná.

A megyében a civil szerveződéseknek két nagy központjuk van: Kecskemét és Baja. Utóbbiban működik a Bács-Kiskun Megyei Civil Szervezetek Szövetsége, amelyhez egyedülálló módon határon túli bácskai települések szervezetei is tartoznak. A szövetség elnöke, Héhn Gizella szerint hiába vannak több százan és végeznek jelentős munkát, ha senki nem tud róluk. Véleménye szerint eseményeik, célkitűzéseik nem érdeklik a médiumokat, nem kapnak publicitást, ami a közismertség alapvető feltétele lenne. Hozzátette: nem politizálnak, és nem is fogadnak be maguk közé ilyen irányultságú egyesületeket, ennek ellenére ? főként választások idején ? megkörnyékezi őket a nagypolitika, ami óhatatlanul viszályt szül a szövetségen belül.

Kecskeméten megyei önkormányzati ingatlanban működik a civil szervezetek háza. Az itt lévő egyesületek főként szociális problémákkal foglalkoznak, de a civil szervezetek alapításának és működtetésének segítésére is működik tanácsadó szolgálat. Az itt dolgozók véleménye is az, hogy csekély az ismertségük, bár hozzáteszik, egy-egy szakterületen belül jól működik a kommunikáció, az érintettek továbbadják a szükséges információkat. A város legjelentősebb civil szervezete az Európa Jövője Egyesület, amely az elmúlt tíz évben megrendezett nemzetközi gyermektalálkozóiról és csereprogramjairól vált híressé. Egy másik, a Szövetség az Európai Kecskemétért elnevezésű szervezet pedig azért ismert, mert két tagjuk a kecskeméti képviselő-testületben foglal helyet már ötödik éve. Ennek ellenére az egyesület azt vallja magáról, hogy nem politizálnak, irányultságukat a városérdek határozza meg.

 

Népszabadság

2003. augusztus 14.








A cikk tulajdonosa: CSABANET - Békés Megye Kulturális Portálja - ARCHÍVUM
http://www.csabanetarchivum.hu

A cikk webcíme:
http://www.csabanetarchivum.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=708