a nőknek még ma is nehezebb érvényesülni; az egyik érvelés szerint ugyanolyan végzettséggel, ugyanolyan képességekkel és gyakorlattal rendelkező férfi könnyebben boldogul, többet keres a vele egyenrangú nőnél.

? Sokat javíthat az EU a magyarországi férfi?nő társadalmi viszonyokon. Elég, ha a jogharmonizációra gondolunk, de már az is valami, hogy mostanában egyáltalán foglakozunk a kérdéssel.

? S a jogi szempont csak az egyik tényező...

? Persze, a másik az anyagi támogatás. A női egyenjogúság megvalósítása érdekében a fejlesztési támogatások minden területébe beépítették a női kérdést, azaz minden pályázatot csak úgy lehet benyújtani, ha a tervezés során a fejlesztők átgondolták, hogyan érinti új projektjük a nőket és a férfiakat. A nemek egyenlő esélyegyenlőségének biztosítása az egyik leginkább szem előtt tartott feladattá lépett elő az uniós támogatásban, más hasonlóan fontos szempontok mellett. Minden fejlesztésnél számolni kell ezután a témával, legyen szó egy terményszárító építéséről vagy iskolai beruházásról.

? Ez rendkívül hatékonynak tűnik...

? Igen ám, de ? és ez nem csak a saját véleményem, nyugati tapasztalatok alapján is mondhatom ? vannak azért itt problémák. Az egyik gond, hogy az uniós szabályozás alapvetően a munka világára koncentrál, nem foglalkozik ilyen mértékben az élet sok más fontos területével, például a nők szerepével a politikában, vagy hogy még életközelibbet mondjak, a családon belüli munkamegosztással. Mert ugye sok terepe van az egyenlőtlenségnek. A másik gyakori kritika a rendszerrel kapcsolatban, hogy nem igazán veszi figyelembe a helyi sajátosságokat, például ? munkánál maradva ? a dél-európai nők speciális foglalkoztatási szokásait, a félmunkaidőt stb.

? Magyarországot miként érinti ez a tény?

? Érdekes például, hogy a női munkanélküliség férfiakéhoz viszonyított rátájában jobban állunk az európai adatokhoz képest. Semmilyen kutatás nem mondta még meg ennek a pontos okát sajnos. Ha tehát, csak a munkanélküliségi rátához kötnek bizonyos támogatásokat, akkor lehet, hogy a hazai nőtársadalom ? de még inkább bizonyos falusi térségek nőtársadalma ? rosszul jár.

? Összességében és általában itt is kedvezőtlen azért a nők munkaerő-piaci helyzete, nem?

? Sajnos így van. Békés megyei falusi kutatásaink például azt mutatják, hogy ahol nehezebb körülmények között élnek az emberek, ott a családon belüli munkamegosztás csak további terheket ró a nőkre, pontosabban a nehézségek még inkább a nőket sújtják. Ma még ott tartunk, hogy a férfiközpontú világ beidegződései miatt gyakran előfordul az is, hogy ha a nő az aktív kereső és a férfi munkanélküli, akkor is a nő végzi a házimunkát. Győr-Moson-Sopron és Békés megye határ menti falvait hasonlítottuk össze megélhetés szempontjából. Kiderült, hogy a ,,túlélésnek? három fő lehetősége van nehezebb körülmények között: pluszmunka, fogyasztáscsökkentés és külső segítség. Bár mindkét megyében az első megoldással élnek leginkább, Békésben jóval kevesebb lehetőség kínálkozik fizetett pluszmunkára. Ráadásul egyértelművé vált egy olyan réteg megjelenése, aki túlélési stratégiaként vállal harmadik gyermeket. És itt derült ki az is, hogy a fogyasztás csökkentése is általában a nőkre rótt többletfeladatot: vásárlás helyett ők elégítették ki a család különféle szükségleteit.

? Mi a helyzet a politikával a megyében?

? Nos, a nők részvétele a politikában rendkívül alulreprezentált. Csak egy példa: a megye 75 településén mindössze 15 polgármesternőt találunk, és őket is többnyire ? két város kivételével ? a szegényebb és kisebb falvakban.

Mindezzel együtt fontos előrelépésnek tartom a csatlakozást ilyen szempontból is, hiszen ki hallott eddig például esélyegyenlőségi miniszterről? Merthogy ez is az EU hozománya már. Egyre inkább elérjük, hogy a női egyenjogúság jelen van a közbeszédben, és így végre gyökeret ver a köztudatban is...

            (Békés Megyei Hírlap, 2003. október 28.)

Jövőkép a civil társadalomról

Békéscsaba

? Ez a civilek esélyegyenlőségi napja ? fogalmazott az egyik résztvevő szombaton, a megyeházán a Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megye civil szervezeteinek részvételével megtartott tanácskozáson. Az egész napos konferencia része volt annak az országos sorozatnak, melyet az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal szervezett.

            A Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete által megrendezett dél-alföldi, telt házas tanácskozást Varga Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke nyitotta meg. Mint fogalmazott, egyre többen tulajdonítanak kiemelt szerepet az öntevékenységnek, a helyi társadalom építésének, éppen ezért fontos, hogy a civil szervezetek megerősödjenek. A szabadságot és a szolidaritást emelte ki köszöntőjében Pap János, Békéscsaba polgármestere, aki szerint ennek a két eszmének azok a civil szervezetek a legfontosabb letéteményesei, akik a szolidaritást nem csak zászlójukra tűzik, hanem gyakorolják is.

            A kormányzat civil stratégiáját és a Nemzeti Civil Alapprogramot dr. Bódi György, a Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok Főosztályának vezetője mutatta be. Hangsúlyozta, a stratégia alapelve az autonóm civil társadalmat partnernek tekintő állam. A kormányzat nem klientúrát akar kiépíteni, de nem térhet ki a feltételrendszer kialakítása elől. A törvénybe iktatott alapprogram értelmében az a cél, hogy ,,a kormányzati ciklus végére a szektor összbevételén belül a költségvetés eredetű bevétel elérje az EU-s országok alsó határát, a 40 százalékot?. 2004-ben mindez konkrétan azt jelenti, hogy 6?7 milliárd forint juthat a szervezeteknek.

            A konferencia a későbbiekben további előadásokkal folytatódott, majd délután szekcióülésekkel zárult, melyeken konkrét kérdésekre keresték a válaszokat a civilek. Az összegyűjtött javaslatokat eljuttatják az Esélyegyenlőségi Kormányhivatalhoz.

P. R

(Békés Megyei Hírlap, 2003. október 6.)

A legdrágábból, önzetlenül

Bressuire, a francia kisváros hagyományos ifjúsági fesztiválján még soha nem fogadott olyan sok fiatalt, mint kétezer nyarán, amikor a Békés megyei sportolók is meghívást kaptak. Akkor júliusban az időjárás is csúcsot döntött, esővel és viharos széllel körítve tartósan tizenöt fokra hűlt a levegő. A dermesztő napokon sem kerülte el a figyelmünket, milyen magától értetődően lett a város arra a két hétre istápolója, szórakoztatója a világ minden részéből odasereglett fiatalnak. Több száz család etette, szállította a hozzá kvártélyozottakat, s ugyancsak több száz önkéntes vállalt részt a napi teendőkből. Tették a dolgukat előzékenyen, mindig derűsen az étkeztetésnél, a kollégiumi szálláshelyeken, meg a sport- és szórakoztató programok számtalan helyszínén.

            S hogy hazai példával se maradjak adós, Szarvason több éve sok család fogad be önzetlenül a dévai gyermekotthonból fiatalokat, s nyújt nekik a magyarországi nyaralásuk idejére teljes ellátást. És ismerek egy gyomai származású, már nyugdíjas énekesnőt, aki a fővárosban él és elesett, idős embereket vett a szárnya alá. Fizetsége, miként a többieké is, a köszönet. Nagy nyilvánosság előtt alig hallunk róluk, amit tesznek nem feltűnő, a hiánya sokkal inkább az. Tény az is, a vállalt munkájuk java része intézményes keretek között kevésbé lenne hatékony. Az október 6-án kezdődő önkéntesek hete mégsem az öndicséretről szól, sokkal inkább arról, hogy a programok sorával bemutassák a hazai és külföldi lehetőségeket, kedvet ébresztve ezzel az önkéntes munkához. Hazánkban több százezren vállalnak a civil közösségekben, egyházi és szociális szervezetekben segítő tevékenységet. A legdrágábból, az idejükből adnak, önzetlenül. A magunk bajánál tovább látni olyan képesség, amely mindanynyiunknak lecke lehet, de csak akkor, ha szemünk van hozzá.

(Békés Megyei Hírlap, 2003. október 6.)

Csath Róza

A Parlament is várja a cinkusiakat

Cinkus

A Cinkusiak Baráti Körének tagjai sikeres rendezvényekkel hívták fel magukra a figyelmet a nyáron. Megszervezték a tanyai iskolai hagyományápolók első országos konferenciáját, majd a Lakiteleki Népfőiskolán kaptak bemutatkozási lehetőséget. Azóta onnan érkezett egy értékes könyvadomány is.

? A Sóshalmi Olvasókör aratóünnepre invitált bennünket, rendezvényükön nagy szeretettel fogadtak. Az olvasókör történetét feldolgozó kötettel tértünk haza. Számunkra a nyári programsorozat az olvasókörök országos találkozójának budapesti tanácskozásával ért véget ? sorolta Deák György elnök, aki kezdeményezője és egyik szervezője is volt ,,A lélek rezdülései? címmel meghirdetett, nagysikerű estnek. Az orosházi születésű, Szegeden élő Sebők Miklós hegedűkészítőt mutatták be a nagyérdeműnek a rendezvényen.

? A minap Cinkusi Esték keretében szalonnasütés melletti, kötetlen beszélgetésre vártuk az egykori diákokat és a még Cinkuson élőket. Ezt a rendezvényünket egyébként jövőre különböző kulturális programokkal is szeretnénk bővíteni, elsősorban a helyben lakók részére ? tájékoztatott az elnök, aki a terveikbe is beavatta lapunkat. Október 11-én a hódmezővásárhelyi Hódtói Olvasókör ötödik születésnapjára hivatalosak a baráti kör tagjai, ahol sakkverseny, díszközgyűlés, népszínházi előadás, ünnepi vacsora a ,,kínálat?. Október 20-án parlamenti látogatásra készülnek a cinkusiak, a fővárosi kirándulás keretében szeretnék meglátogatni a Terror Házát. Novemberben az ország egyik legnevesebb népfőiskolájára várják a viharsarkiakat a zsombóiak. Deák György azt is megemlítette, hogy a Cinkus-Tatársáncon lakók részére egészségmegőrző programot szeretnének indítani még az idén.

(Békés Megyei Hírlap, 2003. október 9.)

A mindennapok minőségéért

Békéscsaba

Békés és Csongrád megyei szakemberek vettek részt a hét végén a megyei művelődési központban azon A Mindennapok minőségéért elnevezésű életmódnapon, melyet a délkelet-magyarországi régióban működő Mentálhigiénés Egyesület szervezett.

            Szűcs Judit, a csabai székhelyű civil szervezet elnöke lapunknak elmondta, hogy a rendezvény akkreditált továbbképzés volt a Békés, illetve Csongrád megyei szakemberek számára, akik olyan területeken dolgoznak, mint a családgondozás, a gyermekjóléti alapellátás, a pszichiátriai- és szenvedélybetegek ellátása, az idősgondozás, avagy a fogyatékosok rehabilitációja.

            Az előadások mellett szekcióülések szerepeltek a programban, de a relaxáció, illetve a joga kipróbálására is nyílt lehetőség. A Vöröskereszt munkatársainak segítségével alapszintű szűrővizsgálatokat biztosítottak a helyszínen, például a vérnyomás, a vércukor, a testzsír, avagy a depresszió tekintetében.

            Az életmódnap kiemelt támogatója a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet salgótarjáni képzési központja volt.

(o)

(Békés Megyei Hírlap, 2003. október 28.)

Civilek határ nélkül

Nyolc megyés tanácskozást tartottak Csabán

Békéscsaba

Nyolc határ menti ? négy magyar és négy román ? megye civil szervezeteinek képviselői vettek részt a mögöttünk hagyott hétvégén Békéscsabán ,,A határ nem választ el...? címmel megrendezett tanácskozáson. A konferencián mutatták be azt a kétnyelvű adatbankot, mely a szóban forgó megyék egyesületeivel, alapítványaival kapcsolatos tudnivalókat tartalmazza.

             A tanácskozás záró része volt a közel egy éve zajló, az Európai Unió PHARE CBC programja támogatásával, a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete és a romániai, szatmárnémeti CREST Forrásközpont által koordinált ,,Közösségek fejlesztése határok nélkül...? elnevezésű projektnek. Ennek keretében a romániai partner tréningeket szervezett, melyek eredményeként 7 szervezet adott be pályázatot a legfrissebb PHARE CBC kiírásra. Emellett a román szakemberek többször jártak hazánkban, ahol tanulmányozták a nonprofit szektor működését.

            A közösségfejlesztők megjelentettek összesen 1600 példányban, magyar és román nyelven egy civil adattárat, melybe hazánkból Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg, keleti szomszédunktól pedig Arad, Bihar, Szatmár és Temes megye egyesületei, alapítványai kerültek be, összesen több mint 1200-an.

            A megyei művelődési központban megrendezett konferencián is a fenti megyék képviseltették magukat, közel százan vettek részt a tanácskozáson. A két nap folyamán több, már működő magyar?román projekt bemutatkozott, bizonyítékául annak, hogy ebben a szektorban is vannak igen komoly eredmények, csak adott esetben nem kapnak akkora hangsúlyt. A tanácskozáson elhangzott előadások megjelentek egy külön kiadványban és a nyolc megye szakmai műhelyt alakított.

P. R.

(Békés Megyei Hírlap, 2003. október 6.)