Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy továbbra is csak a kiírásban szereplő témakörökben érkezett pályamunkákat tudjuk értékelni és díjazásban részesíteni. A feldolgozásra ajánlott témákat 5 évig minden évben meghirdetjük.

Ajánlott témakörök

1. Népi vallásosság és szakrális emlékek az ezredvégi Magyarországon

Feldolgozásra javasoljuk a napjainkban élő és gyakorolt népi vallásosság, vallási kultusz ill. gyakorlat különböző formáit (pl. karácsony, húsvét, pünkösd; templomi ünnepei, szentek kultusza, az életfordulók ünnepei: keresztelő, áldozás, bérmálás, konfirmálás, lakodalom, temetés; zarándoklat, búcsújárás, fogadott ünnepek stb.). A pályázóknak a feldolgozáshoz többféle megközelítést is tudunk ajánlani.

a) Egy település vagy egy kisebb közösség (egy felekezet) mai vallásosságának felmérése.

b) Egy ma jellemző vallási kultusz (szálláskeresés, keresztelő, húsvéti ételszentelés stb.) eseményeinek részletes bemutatása.

c) Egyéni vagy családi vallásosság és kultusz változatos formáinak feltárása, a vallási élet és kultusz egyéni vagy családi jellegzetességeinek részletes bemutatásával.

Minden esetben különösen az a) és b) megközelítés választása esetén - törekedni kell a kultuszok helyének (pl. templom, kálvária, út menti kereszt, temető, magán házak stb.), időpontjának (a készülődéstől a hazaérkezésig), a kultuszban részt vevő és az azt szervező személyeknek, specialistáknak (búcsúvezető, szentember, előimádkozó, Márialányok stb.) testületeknek, valamint a kultuszhoz kapcsolódó tárgyaknak, ereklyéknek a részletes bemutatására, megörökítésére. A témakörök bemutatásakor feldolgozási módszerként a leírást javasoljuk, kiegészítve fotózással, videózással vagy hangzóanyag készítésével.

A téma feldolgozását segítő útmutatók:

Kérdőív a magyar népi temetők vizsgálatához

Barna Gábor-Nádasi Éva: Kérdőív a búcsújárás néprajzi kutatásához

Kriston Vízi József: Kérdőív egy község szakrális emlékeiről

S. Lackovits Emőke: Kérdőív a templomi ülésrend szokásainak összegyűjtéséhez

Kérdőív a temetkezés rendje szokásainak összegyűjtéséhez

Madar Ilona: Kérdőív az Úrvacsora néprajza című témakör tanulmányozásához

Varga Zsuzsa: Szakrális emlékek

2. Babáink

A téma a "Mai tárgyaink története eszközleltárak készítésével" kiírt ponthoz kapcsolódik.

A babák, hasonlóan a többi használati tárgyhoz, nemcsak önmagukban, hanem az őket használók életének részeként léteznek. A téma többféle megközelítést kínál, például milyen díszbabákat találunk egy lakásban, a díszítésen kívül betöltenek-e más szerepet is, s ez a szerep hogyan változik az idők folyamán. Gyakran díszítik viseltbe öltöztetett babák olyan falvak szobáit, ahol korábban népviseletben jártak, de mára már azt elhagyták.

Kevéssé kutatott terület a gyerekeknek készített, a gyerekek által használt játékbabák vizsgálata, valamint a gyermekek viszonya mai játékaikhoz. A gyermekkor elmúltával hogyan szortírozzák, őrzik korábbi éveik játékait, babáit. Hogyan válik a játékszer az egyéni élettörténet későbbi részévé.

Az említett példákból is látható, milyen sokrétűen vizsgálható e tárgycsoport.

A téma feldolgozásához segítségként Fejős Zoltán Babáink című gyűjtési útmutatóját ajánljuk.

3. Falusi és városi kisközösségek mindennapjai

Feldolgozásra javasoljuk egy-egy vallási közösség (pl. kisegyházak, szekták), etnikai csoportok, különféle egyesületek (horgász, hagyományőrző, néptánc, városvédő stb.), klubok (nyugdíjas, futball-, kosárlabda-, vagy kézilabdacsapat helyi szurkolói csoportja, egy-egy rock-pop zenei együttes klubja stb.) valamint a szórakozással vagy spontán együttlétek alkalmával kialakuló társaságok (kocsma, söröző törzsvendégei, falu diszkó stb.), egy utca, egy ház, egy emelet lakóinak életét. Írják le tényszerűen ezen kisközösségek születésének és működésének történetét, jelezzék: hányan tartoznak közéjük, a tagok milyen korúak és neműek, milyen a társadalmi helyzetük. Mutassák be részletesen a közösségek programjait és kulturálisan jellemző tevékenységét. Hányszor, mikor, hol találkoznak; melyek a csoport, közösség legfontosabb tárgyai, ereklyéi. Javasoljuk továbbá a közösségi együttlétek egy-egy hétköznapi, ill. rendkívüli, ünnepi alkalmának részletes leírását és bemutatását, megörökítését fotóval, videóval vagy hangzó anyaggal. Kíséreljék meg a hasonló közösségekkel, csoportokkal való viszony és kapcsolat bemutatását.

Feldolgozásra javasoljuk még egy-egy család történetét vagy annak mindennapjait. Mutassák be részletesen a családi élet helyszíneit (ház, lakás) és annak változását, átalakulását, a közös családi tevékenységeket (pl. szórakozás, nyaralás, idősek és fiatalok együttélése stb.) Illusztrálják a pályamunkát minél több fényképpel, esetleg videóval.

(Útmutató: Molnár Mária: Útmutató családtörténeti vizsgálathoz: Honismeret, 1981/2: melléklet, Szenti Tibor: Szempontok a paraszt önéletrajz íráshoz: Honismeret 1979/4: 62-64.)

4. Mai tárgyaink története eszközleltárak készítésével

Az eszközleltárak készítése során törekedni kell arra, hogy dokumentálásra kerüljön a kiválasztott lakás vagy annak egy helyisége (ebédlő, hálószoba, nappali, konyha) összes tárgya. Mire, ki(k) és mióta használják az adott helyiséget és a benne levő tárgyakat, mely tárgyakat tartanak különösen fontosnak (pl. emléktárgyak), mit tartanak értékesnek, mi ennek az oka és mi a tárgyak története (mikor, kitől kapták-vették, miért tartják fontosabbnak a többi tárgynál, milyen családi vagy egyéni élmények, események kötődnek hozzá).

A téma feldolgozását egy részletes útmutató segíti:

Szarvas Zsuzsa: Gyűjtési útmutató eszközleltárak készítéséhez, tárgyegyüttesek feldolgozásához.

A téma egy speciális területét jelenti az alváshoz kapcsolódó tárgyak vizsgálata, beleértve azok használatának változását az egymást követő generációk életében. Ehhez az összetett vizsgálathoz (az alvás tárgyai és szokásai) ajánljuk a következő kérdőívet: Zentai Tünde: A népi alváskultúra emlékei, alvási szokások.

Továbbá javasoljuk a gazdálkodás vagy egy-egy iparos, háziiparos teljes, mai eszközkészletének felmérését és feldolgozását (az egyes eszközök története a beszerzéstől a hozzájuk fűződő élményekig, emlékekig).

Minden esetben javasoljuk a fényképpel való megörökítést is!

5. A településkép és változásai a 19-20. században

Egy kiválasztott településen térképek, archív felvételek, felmérések, illetve néprajzi gyűjtés alapján.

A témához többféle kérdőív és útmutató áll a gyűjtők rendelkezésére.

6. Hadifogság, munkatábor, internálás

Az események és a történések leírásánál, a történeti események tárgyalása mellett részletesen dolgozzák fel egyéni "élményeiket", a fogság mindennapjait, a sorstársakhoz való viszonyt (barátságok, ellentétek). Munkáikhoz mellékeljenek minél több eredeti dokumentumot (pl. levelezés, a fogságban írt versek vagy az ott készített tárgyak, rajzok).

1. A pályázat nyílt, azon bárki részt vehet, aki néprajzi kutatással hivatásszerűen nem foglalkozik, és nem ezeken a területeken szerezte (vagy fogja szerezni) szakképesítését.

2. A pályázatra olyan munkák adhatók be, amelyek az ajánlott témákat dolgozzák fel, és saját tapasztalaton, helyszíni gyűjtésen, történeti, levéltári kutatáson alapuló eredeti ismeretanyagot tartalmaznak.

3. Nem adható be a pályázatra megjelent, kiadás alatt álló, más pályázaton részt vett vagy közgyűjteményben elhelyezett munka, főiskolai, egyetemi szakdolgozat.

4. A pályázatok minimális terjedelme felnőtt tagozatban 25 oldal, ifjúsági tagozatban 10 oldal.

5. A határidő után érkezett pályamunkákat csak a következő évi pályázatra tudjuk besorolni.

I. díj: 20 000 Ft; II. díj: 15 000 Ft; III. díj: 10 000 Ft; IV. díj: 5000 Ft.

valamint dicsérő oklevelek.

Egyéb tudnivalók

• Egy pályázótól több pályamunkát is elfogadunk, és több pályázó vagy szakkör közösen is készíthet pályaművet.
• Összefüggő munkákat részenként nem lehet beadni, de több különböző munka alkothat lazán összefüggő sorozatot a későbbiek során.
• A pályázatnak tartalmaznia kell a szerző nevét, pontos címét, az életkorát és foglalkozását.
• A pályázók munkáját segítik a különböző témákhoz - szakemberek által - készített útmutatók és kérdőívek. Amennyiben ezek közül valamelyiket felhasználja a gyűjtő, azt a pályamunka elején fel kell tüntetni. A kérdőíveket, útmutatókat a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában személyesen vagy levélben, válaszboríték megküldésével lehet beszerezni.
• Cím: 1055 Budapest, Kossuth tér 12.
• A pályázati kiírásnak nem megfelelő dolgozatokat (pl. az előírt minimumnál kisebb terjedelem) nem őrizzük meg. Kivételt csak a magas színvonalúak jelenthetnek, amelyek a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárának gyűjteményeit fogják gazdagítani.
• Ha a díjazott pályamunka megjelenik, a szerző köteles feltüntetni azt, hogy a dolgozat részt vett az Országos Néprajzi Gyűjtőpályázaton. A megjelent munka két példányát kérjük a Néprajzi Múzeumnak megküldeni. (A dolgozatról készült bírálat nem használható lektori véleményként!)
• A dolgozat beérkezéséről csak megcímzett és felbélyegzett válaszboríték esetén tudunk értesítést küldeni.
• A díjak odaítéléséről országos zsűri dönt, a pályamunkákról készített szakmai bírálatok alapján.