A mostani időkben, amikor a társadalomban, a közéletben a hangos szó, a kiabálás a jellemző, akkor különösen fontos a csendesen cselekvő emberekre való odafigyelés - mondta Glatz Ferenc, a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány alapítvány csúcskuratóriumának elnöke az alapítvány díjkiosztó ünnepségén tartott beszédében. Hozzáfűzte: napjainkban a politika rátelepszik az emberekre, a társadalom passzív közéletből és túl aktív politikusokból áll, s ezért van nagy jelentősége az igazi közélet civil szereplőinek. Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozással "kegyetlen individuális és közösségi versenybe kapcsolódik be, s egészen más körülmények között kell egyéni életstratégiákat kidolgozni" - mondta. A lokális társadalom kultúrmunkásain múlik, hogy milyen helyzetet fogunk betölteni, mert a versenyképesség legfontosabb eleme a kulturáltság, s az unió a kultúrpolitikát valójában a nemzeti, nemzetállami szint keretén belül hagyja - hangoztatta.

Az alapítvány ezévi díjazottjai

Az alapítvány kuratóriuma az idén alapítványi fődíjat adományozott Hámori József biológus, agykutató, akadémikus, egyetemi tanárnak a modern agykutatás terén elért nemzetközi rangú eredményeiért, tudomány- és egyetemszervezői, valamint kulturális munkásságáért.

Hámori József biológus, agykutató, akadémikus átveszi az alapítványi fődíjat Glatz Ferenctől Fotó: MTI

Pázmány Péter felsőoktatási díjat adományozott Gyivicsán Anna kultúrakutató, egyetemi tanárnak a magyarországi szlovákok kultúrájának, néprajzának kutatása és oktatása terén végzett magas színvonalú munkájáért; Katus László történész, egyetemi tanárnak sokoldalú történettudományi kutató- és alkotó munkásságáért és közel két évtizedes egyetemi oktatói tevékenységéért; Méhes Károly orvos, gyermekgyógyász, akadémikus, egyetemi tanárnak a gyermekgyógyászat gyakorlása, oktatása és genetikai kutatása terén kifejtett eredményes munkásságáért.

Az alapítvány Deák Ferenc kutatási díját Beluszky Pál geográfus és történész a földrajz és történelem határterületeinek kutatásában, a településföldrajz alaptípusainak leírásában elért eredményeiért; Vida Gábor genetikus, akadémikus, egyetemi tanár a genetikai kutatásban és oktatásban elért eredményeiért, az ökológiai problémák megoldásához való hozzájárulásáért érdemelte ki.

Trefort Ágoston közoktatási díjat kapott Pusztai Ferenc nyelvész, egyetemi docens a mai magyar nyelv kutatásában végzett tudományos tevékenységéért és a személyes példával is ható, több évtizedes tanárképző munkájáért, valamint Varga-Somogyi Istvánné tanár, a kistérségi iskolák együttműködésében és a hátrányos helyzetű diákok tehetséggondozásában végzett áldozatos munkájáért, valamint Vörös László gyakorlógimnáziumi vezetőtanár több évtizedes kiváló szaktanári és tanárképzési tevékenységéért, magas színvonalú tankönyveiért.

Kodály Zoltán közművelődési díjat ítéltek Erdei Péter karnagy, egyetemi tanárnak Kodály Zoltán zenei nevelési elveinek hazai és nemzetközi sikeres megvalósításáért a szakoktatás és az előadó-művészet terén; Kohl Ágnes tanárnak a környezeti nevelés és a környezettudatos viselkedés kialakítása terén végzett oktató, oktatásszervező és tankönyvíró munkásságáért és Szászné Réger Judit hegedűművész tanárnak a tanuló ifjúság zenei nevelésében, különös tekintettel a roma gyerekek zenei tehetségének kibontakoztatásában vállalt áldozatos munkájáért.

Az alapítvány Kemény Zsigmond-díjat adományozott Bognár András geográfus, geomorfológus egyetemi tanárnak, az MTA külső tagjának kutatói, oktatói életművéért, Horvátország magyar lakta területeinek történeti, demográfiai és földrajzi feldolgozásáért.

Nemes Nagy Ágnes-esszédíjjal jutalmazta az alapítvány Angyalosi Gergely irodalomtörténész, kritikust esztétikai munkásságáért és a magyar esszéirodalom gyarapításában végzett oktató-szerkesztői tevékenységéért; valamint Dolinszky Miklós zenetudományi kutatót a magyar zeneesztétika legjobb hagyományait követő publikációiért, irodalmi igénnyel megformált esszéiért.

Az alaptőke hozamából él az alapítvány

Az állami adminisztrációtól mentes, széles szakmai közvéleményre alapozott oktatás-, kultúrafinanszírozást meghonosító Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány 1990-ben 661 millió forinttal kezdte működését, majd hamarosan az MTA, valamint a művelődési minisztérium 800 millió forintra emelte a szervezet tőkéjét. Ezt követően állami támogatásra nem került sor, az alapítvány működését a tőke hozama biztosítja.

Az alapítvány 15 szakkuratóriumának pályázati felhívásaira évente két-háromezer pályázat érkezik. A pályamunkákat a szakkuratóriumok 90, az adott témakör kiváló szakértő tagja bírálja el. A kuratórium elnöke Glatz Ferenc; tagjai: Honti Mária, Enyedi György, Horn Péter, Király Tibor, Kiss Gy. Csaba, Kosáry Domokos, Láng István, Stark Antal és Várszegi Asztrik.

Kölcseyre emlékeztek Szatmárcsekén

A magyar kultúra napja alkalmából a Himnusz születésének évfordulójára és költőjére, Kölcsey Ferencre emlékeztek Szatmárcsekén vasárnap. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település református templomában, ahol Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, a tiszántúli egyházkerület püspöke és Beer Miklós váci katolikus megyéspüspök hirdetett igét. A szertartást követően Csíkos Sándor Jászai-díjas színművész szavalta el a Himnuszt, amelyet Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én írt Szatmárcsekén.

Az ünnepségen Jókai Anna Kossuth-díjas író egyebek között kiemelte: a kultúra, az értékek közvetítése a családokban és az iskolákban kezdődik, s különösen meghatározó a pedagógusok szerepe az örökség ápolásában, továbbvitelében. Az író fontos feladatként jelölte meg a magyar nyelv ápolását, és hasonlattal élt: "a harang is csak addig harang, amíg ki nem tépik a nyelvét". Jókai Anna úgy vélte: meg kell őrizni a magyar kultúra sajátosságait, mert a nemzet csak így válhat európaivá. A szónok reményét fejezte ki, hogy a globalizálódó világban a szellemi és kulturális nyitottság is kialakul, és mindenki megismerheti, melyik nemzet mit tett hozzá a világ egyetemes kultúrájának kialakulásához. Jókai Annát a magyar kultúra napja alkalmából a Kölcsey Társaság emlékérmével és plakettjével tüntette ki Taxner-Tóth Ernő irodalomtörténész, a szervezet elnöke. A rendezvény résztvevői a szatmárcsekei református temetőben megkoszorúzták Kölcsey Ferenc sírját. Az író nyughelyén a térség politikai és társadalmi szervezeteinek képviselői is elhelyezték a megemlékezés virágait.

Forrás: Magyarorszag.hu