Rovatvezető Császár Ferenc

Sztankovics 20 évi lelkipásztorkodása alatt rakódtak le az új község és egyház alapjai.

Az általa 1733-ban vezetni kezdett anyakönyvek első háromévi följegyzései közt előfordulnak
a következő nevek:
Balog, Bacsa, Bonus, Balázs, Balina, Bálint, Bíró, Bindis, Baksa, Borbás, Búza, Benkó, Benedek, Barna, Babó, Bohácsik, Budai, Bottó, - Czmarkó, Csányi, Cserenecz, Cserni, Csordás, - Dudás, Dávid, Deák, Drahó, Dányi, - Eka, - Filep, Fekécs, Fagyas, Farkas, Füleki, Fazekas, - Gombos, Gyepes, Gácsi, Gericz, Gulyás, Gál, Gyuricza, Gyulai, Goda, -Hornok, Horvát, Hlavács, Halasi, Hegedűs, Hanyecz, Hronecz, - Iványi, - Juhász, - Kukla, Kovács, Király, Karkul, Kapus, Kádár, Kuracsik, Kis, Keresztesi, Komlósi, Katona, Kojnok, Kulik, - Mastala, Mészáros, Medvegy, Molnár, Mátyás, Markus, Mokány, - Nikon, Nida, Nagy, Nándori, Novák, Német, Nacsa, - Orovecz, - Pleva, Palina, Pohorelecz, Pupcsó, Polyák, Pusztai, - Révész, Rábaközi, Rácz, - Szalkai, Sulai, Szujó, Spisják, Szilágyi, Szakálos, Sötén, Simó, Sztancsik, Szuszad, Salamon, Smir, Szita, Sipos, Szörfi, Szabó, Sztanyik, Szerző, - Tímár, Talán, Tót, Tőcsér, Tamási, Turcsányi, Tyelár, Turóczi, - Uhrin, Urbán, - Varga, Valovecz, Vég, Valastyán, Vaszkó, Vrana, Vass, Váczi, - Zsámboki.

Tíz év múlva már találkozunk a következőkkel is: Árvai, Ambrus, Alekszi, - Barják, Babarik, Bela, - Csontos, Czifra, Csorba, Csóvár, - Duda, Dobos, Dinya, - Fábián, Forgács, Fogarasi, - Gonda, - Harnos, Huszka, Hadobács, - Julis, Jánosi, Jánosik, - Kelemen, Kerékjártó, Koczka, Kubucz, (mai Gubucz) Kiszel, - Liziczai, Lelik, Lipták, - Mikó, Matuska, Majoros, - Nehéz, Nyustyák, - Onadi, - Puskár, Pápista, Porupcsánszki, Pap, - Rhakács (Hagács), Ronczó, Révai, Rojik, - Sárközi, Szügyi, Sóocz (Sóczó), Sziládi, Serfőző, Sinka, - Tokár, - Vödrödi, Víg, Veres.

Ebből látjuk, hogy a falu megszállásának első tizedében a mai törzsökös családok elődjeiből alig hiányzott egy-kettő. A Strenda név 1747-ben, Harsányi 1749-ben, Óvári 1758-ban, Kardos 1750-ben, Hunya 1756-ban, Jambrik 1750-ben, Gellai 1759-ben, Kalmár 1763-ban fordul elő először. Akik tehát Kerekiben s az innét történt átköltözésnél jelen nem voltak, azok szülőföldükről az első években siettek csatlakozni állandó és jó kilátást nyújtó új hazát talált rokonaikhoz.
Viszont ezen időben több oly névvel is találkozunk, melyek később eltűntek Endrődről, jeléül annak, hogy viselőik már vidékre, részben Gyulára, Csabára, Szentandrásra költöztek át, ahol utódaik máig is fenn vannak. Ilyen például Gyulán a Kukla, Veres, Illés, Gyepes, Bíró, Baksa, Benedek, Gombos, Csontos, Kelemen, Dányi család. – Különösen sok magyar család cselekedett így, melyek az első időkben Endrődnek túlnyomólag magyar jelleget kölcsönöztek. Erősen beoltották ide azt a magyar kovászt, mely a település századának végéig, tehát 70 év alatt diadalmasan hatotta át az egész, később túlnyomóan szláv ajkú telepet.

Az első évtizedekben gyakori az összeházasodás és élénk az érintkezés a négy nagy katolikus raj tagjai közt. A népesség szaporodására világot vet az anyakönyvek azon tanúsága, hogy 1733-ban a kereszteltek száma 28, az esketéseké 4, a halottaké 21 volt. Ezen számok fokozatosan és rohamosan gyarapodtak úgy, hogy 20 év múlva a szülöttek száma 65. A szaporodást az okozta, hogy igen kedvező az arány a szülöttek és halottak száma közt. Olykor az előbbieké 6-7-szer nagyobb, még azon években is, midőn a pestis és a himlő dúlt, mely utóbbi kétszer történt Sztankovics alatt. A halottak száma soha nem múlta felül a szülöttekét. Másrészt bizonyára újabb családok beköltözése okozta, hogy 20 év alatt a kereszteltek száma 28-ról 65-re szökött fel, a lelkeké pedig 250-ről 1200-ra. Ha ez az arány továbbra is megmarad, 1893-ban 8300-nak kellett volna lennie a szülöttek számának!

Ideiglenes adminisztrátor páter Brúnó Franciscanus.