Királyunknak szóljon ének
Erősítve a dicséret
Menyországi hangjait.

Hitvallóknak Ura áldott!
Tőle nyerték a királyok
Élet ajándékait.

Dicsőítünk esengve mindenek,
Királyoknak gyöngye, ki mennyeket
Ígérsz s üdvnek javait.

Ó, mily boldog s milyen ékes,
Szent nevével fényességes
Várad híres temploma!

Századoknak királya
Mosta kezét tisztára,
Szenny ne érje már soha.

Ő a lépcső, magyar nemzet
Rajta lépdel az egeknek
Trónjához, Pannónia.

Híre, neve égig szárnyal,
Eljut sebes híradással
Földünk négy határira.

Véle kegyet, áldást nyertünk,
Meg is tartván, mit megleltünk
Hitvallásunk hajnalán.

Gyógyítja a betegséget,
Munkálja az üdvösséget,
Ahogy Mózes hajdanán.

E házban meghallgatást nyer
Mindenre, mit kér az ember,
Ha a király pártolja.

Véle semmi kardcsapást,
Ellenséges támadást
Nem retteg már a haza.

Ellenséggel bár csatázva,
A királynak imájára
Üdvösséget nyer a nép.

Hit szerzője általa
Századokra árasztja
Olajának erejét.

Ő szerez a magyar népnek,
Mely az igaz hitre tért meg,
Birodalmi hírnevet.

Idegenek, ellenségek
Békességben jól megférnek,
Néki engedelmesek.

Önlelkéből, rejtettségből
Csillag támad a világnak,
Tündökölnek a csodák.

Erejével, győzelmével,
Ellenségnek, barbár népnek
Futamítja nagy hadát.

Aki őt dicséri, áldja,
Biz a poklot megutálja,
Nyavalyáit jóra váltja,
S elűzi ördögeit.

Ki szent voltát megtiszteli,
Gyógyulását megnyerheti,
Mert a király megsegíti
Életre ő híveit.

Dicsősége király sarjnak,
Áve, üdve magyaroknak,
Értünk támadt fényes Csillag,
Virág ország gyökerén!

Királyt adó szent gyökérzet,
Igaz hittel a dicséret
Hozzád zeng, az emberének
Te neved igézetén.

Urunk, ki megkoronáztad,
Hallgasd meg, kik itten áldnak,
S szent királyunk hű szolgáit
Ez életből egykor átvidd
Mennyei palotádba.

Akik hírét együtt zengve
Összegyűltünk örvendezve,
Add, hogy véle találkozzunk,
És megnyervén eljuthassunk
Az örök boldogságra.
Amen.