Bevezetés és kilenc felvonás...

Nagy médiavisszhangot váltott ki az 56. Cannes-i Filmfesztiválon, és a Moulin Rouge után még nagyobb elismerést hozott Nicole Kidman számára. A trilógia következő két darabja a Mandalay és a Washington is hasonlóan mély, érzelmekkel teli és elgondolkodtató lesz. A Doggma-filmek mesterétől egy újabb jeles darab került a hazai mozikba 2003. december 4.-én Menedék címmel.

A Dogville egy színes feliratos dán-svéd-norvég-német-finn-olasz-japán-angol-amerikai dráma, 177 percben 2003-ból, ami az US and A nevet viselő trilógia első darabja. Az  író és rendező egy személyben Lars von Trier (Táncos a sötétben, Idióták), akinek ha csak az idei évben felmutatott munkáit nézzük, elég jó képet kapunk arról, min is munkálkodik Esetünkben a munkáját Anthony Dod Mantle operatőr segítette. A helyszínek egy olyan színpadon jelennek meg, ami csak nyomokban hasonlít a valóságra, s   inkább egy társasjátékra jellemzően a padlóra vannak felírva a néző számára szükséges információk. A falu körül nem láthatunk semmilyen hátteret, többnyire sötétség övezi a lakók mindennapjait. Nicole Kidman Gracet alakítva toppan be az elzártan élő emberek életébe, ezzel kiváltva néhány nem túl szép emberi reakciót. Munkával hálálja meg pártfogásukat, de a férfi lakók a végsőkig kihazsnálják testi adottságait is. A lakók egyre többet követelnek és Grace a saját kárán tanulja meg, hogy a jó szándék látszata mögött nem mindig az önzetlenség bújik meg. A lakóknak egyénenként természetesen jó meglátásaik vannak, segítőkészek de ezt egyikük sem vállalja fel, amikor nyilatkozni kell, s egyből arcot vált, a tömeg véleményét vallja magáénak. A menekülő lánynak azonban megvan a maga titka. Végső döntésként maffiózó apját felhasználva az egész falut lemészároltatja és felégetteti. Nem látjuk, hogy hogy bárki is elhagyná a falut, csak szóban van rá utalás. A falun kívülről érkezőkről is tökéletes képet fest, ha megnézzük viselkedésüket, szavaikat és megjelenésüket... A szereplők közt találjuk meg Paul Bettanyt (Tom Edison), Harriet Anderssont (Gloria), Jeremy Daviest (Bill Henson), Lauren Bacallt (Ma Ginger), Chloë Sevignyt (Liz Henson), Stellan Skarsgardt (The Big Man). Egyszerűen ábrázolt játékukat  John Hurt narrátor hangja köti össze.

Aki végigüli a filmet a záró képsorokként megjelenő fotósorozatot ? ami már színes(!) ? feltétlenül nézze meg, mert ezáltal válik tejessé a rendező által sugallni kívánt hasonlat lényege: mit is jelképez Dogville és az ottlakók.