A húsvét az egyházban a feltámadás, a népszokásokban pedig a tavasz, a természet megújulásának ünnepe.

Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálára és feltámadására való emlékezés.

A niceai zsinat óta (325) a keresztény húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra esik. Mivel ez az időpont évről-évre változó, a Húsvét ún. mozgó ünnep.

A húsvéti ünnepkör

A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvét vasárnapig a nagyhét.

-         Virágvasárnap

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére a húsvét előtti vasárnapot virágvasárnapnak hívjuk. Általánosan elterjedt szokás a barkaszentelés. A megszentelt barkának gyógyító, rontásűző szerepet tulajdonítottak. Gyakorta leszúrták a földbe, azt tartva, hogy elűzi a férgeket.

-         Nagycsütörtök

Ekkor elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. Szokás volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni, így gondolták elűzni a gonoszt és így helyettesítették a harangokat. Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.

-         Nagypéntek

Ekkor halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok némák. A víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumnak mágikus erőt tulajdonítottak. Nagypénteken napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, az védett a betegségek ellen. Ezt a hajnali vizet aranyvíznek nevezték.

-         Nagyszombat

Ezen a napon véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok. Legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a víz- illetve tűzszentelés. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma.

-         Húsvét vasárnapja

Jézus feltámadásának napja. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon. Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma.

-         Húsvét hétfő

A locsolkodás napja. A szokás  alapja  a víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit, de bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő, asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.

-         Fehérvasárnap

Húsvétot követő vasárnap. A római katolikusoknál a húsvéti ünnepkör zárónapja. Jellegzetes szokása ennek a napnak a komálás vagy mátkálás. A szokás a lányok közötti barátság megpecsételéséről szól.

Az ünnep szimbólumai:

-         A tojás: ősi termékenység szimbólum. A születés, a teremtés, a megújhodás, a kereszténységben a feltámadás jelképe.

-         A húsvéti bárány: mint a legfőbb áldozati állat, egyben Jézust is jelképezi. Jézus, Isten báránya.

-         A húsvéti nyúl: Németországból ered, a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni, azonkívül a nyúl maga is termékenység szimbólummá lett, mivel rendkívül szapora állat.

írta: Lulu